Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 2. szám - DOKUMENTUM - Horváth Richárd: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben / 51–59. o.

Ennek a birtoklásnak hamisítatlan bizonyítéka a közölt forrás, az udvarbírónak kiadott utasítás is. E kútfőtípus kellőképpen jelentősnek tekinthető az egyházi kezelésben lévő várak és birtokok igazgatási rendszerének vizsgálata esetében.

25 E tekintetben meglehetősen csekély eltérést láthatunk a világi (királyi, magánföldesúri) és az egyházi várak és uradalmak vezetését illetően, természetesen az egyházi szervezetre jellemző néhány specifikumot nem tekintve.

26 Mindezek dacára — vagy éppen ezért — e forráscsoport vizsgálata nagy számuk ellenére aránylag csak kevés esetre szűkül, és az is jószerivel csupán a világi kézen lévő várakra koncentráltan.

27 Az alábbi udvarbírói utasítás közreadásával tehát erre, a világiakkal összehasonlítva talán korántsem unikális,

28 de lényegesen kisebb számú forráscsoportra és az egyházi kezelésben lévő várak kutatására is szeretném a figyelmet felhívni és az érdeklődést ráirányítani. A szöveg közlésmódjában a középkori és koraújkori források kiadásánál általánosan követett normákat vettem figyelembe. Az előforduló kisebb anomáliákat (pl. véletlen betükihagyás) jegyzetelés nélkül normalizáltam. Az értelemzavaró vagy nagyobb hibákat javítottam, eredetijét a szöveg végén jegyzetben idézem. A forrásokban előforduló 'ae' diphtongust jelölő ligatúrát e nyomdai változatban az eredetihez közel álló 'c' karakterrel igyekeztem pótolni. Az esetleges szöveghiányokra [...] jellel utaltam. * * * Kutasi János győri püspök utasítása keszői udvarbír ája, Pestvármegyei Gáspár részére 1592 MOL E 156 (Urbaria et conscriptiones) fasc. 119. nr. 6. 16. század végi másolat. 17. század első negyedéből való másolata: Egyházmegyei Levéltár - Győr. A győri püspökség levéltára. Capsarium. Capsa Y. fasc. XII. nr. 1 (Győr, Szombathely és Kesző várak urbáriuma, inventáriuma és udvarbíróik utasítása, 75-76. fol.). E másolatnak a budapestitől való eltérései [ ] jelek között szerepelnek. jegyzőkönyveinek regesztái I. (1579-1589) Sopron, 1994. 154. sz. — 1655 táján azután nem kis büszkeséggel írta a királynak Püsky János győri püspök, hogy Keszö mindvégig megmenekült a török hódítástól: ..„presertim arcis Kezeő, que per gratiam Dei nunquam in manibus Turcarum fűit, cum etiam laurinum Turca habuit... EL - Győr. A győri káptalan magánlevéltára. Cimeliotheca et Theca sorozat. Cimeliotheca VIII., nr. 628. A koraújkori világi váruradalmi igazgatásra legutóbb, az addigi szakirodalom összefoglalásával: KENYERES ISTVÁN: A trencséni várbirtok igazgatása és gazdálkodása a XVI. században. In: Hagyomány és korszerűség a XV1-XVIL században. (Studia Agriensia 17.) Szerk.: PETERCSÁK TIVADAR. Eger, 1997. 123— 126. UÖ.: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században. A trencséni várbirtok 1543 és 1564 között. Levéltári Közlemények 68. (1997) 99-101. Ehhez általában: HOLUB JÓZSEF: Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén. Pécs, 1943. Legújabban: KENYERES ISTVÁN: A trencséni vár a XVI. században. Fons 2. (1995) 37-39., UÖ.: A temesvári udvarbíró utasítása (1552). Fons 4. (1997) 125-148; valamint: SÓS ISTVÁN: Négy szádvári instructio a XVII. századból. Fons 8. (2001) [Sajtó alatt]. Mindazonáltal nem kis számban találhatunk kiadott —jobbára azonban inkább a 17. századból származó — utasítást akár a Történelmi Tár hasábjain. 1558-ból például az egri püspök Gadóci Gábor szarvaskői (Heves m.) várnagyának szóló utasítását ismerjük. MOLE 136 (Diversae instructiones) I. köt. 141-143. fol. 56