Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 2. szám - DOKUMENTUM - Horváth Richárd: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben / 51–59. o.

koraújkor-történeti kutatásoknak, holott ezek az erősségek ugyancsak komoly — elsődlegesen gazdasági-logisztikai, másodlagosan azonban regionális tekintetben nem mellőzhető katonai — szerepet töltöttek be a az ország korabeli életében, adott esetben pedig a török elleni védekezésben. A keszői vár (Vas megye) története viszonylag kevéssé kutatott és ismert a történeti irodalomban.

4 Igaz, ennek az is oka lehetett, hogy szinte teljes históriája folyamán a győri püspök tulajdona volt és országos esemény sem zajlott falai között soha. Mindazonáltal — már csak a közölt forrás jobb értelmezhetősége okán is — talán nem hiábavaló vázlatosan áttekinteni, mit lehet tudni az írott források tükrében e ma már romjaiban is alig látható egykori várról. Kesző vára az írott forrásokban meglehetősen későn és akkor is csak közvetett módon, várnagyának említése által, 1398-ban jelenik meg először.

5 Azt, hogy ez egy kései említés, két okból kifolyólag feltételezhetjük. Az egyik az az analógia, amely alapján a keszői püspöki (esetleg erődített) udvarház 13. századi építése gyanítható: e század utolsó harmadától tűnnek fel ugyanis az egyes egyházi méltóságok által épített vagy megszerzett ún „menedékvárak" vagy „mellékrezidenciák" (pl.: egri püspök: Szarvaskő; veszprémi püspök: Tátika; zágrábi püspök: Medvevár; veszprémi püspök: Sümeg)

6 Ennek az építkezési hullámnak — ami egyebek mellett egybevág a világiak 13. század végi építkezéseivel — a kapcsán jó okkal feltételezhető (noha el kell ismerni: okleveles adattal nem bizonyítható), hogy Keszőn is folyhattak hasonló építkezési munkálatok.

7 A második és szintén a vár koraiságára utaló nyomunk 1295-ből származik. Ebben az esztendőben Tivadar győri püspök in Kezeu keltezi egyik oklevelét, ebből következően tehát valamilyen püspöki lakóhely létét már joggal feltételezhetjük a településen.

8 1318-ból azután ismét a püspök itteni tartózkodásáról szerezhetünk 4 Ráth Károly említett tanulmányán kívül a várral foglalkozó összefoglaló munka: H. SZABÓ LAJOS: A keszői vár története. In: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok XIV. (Válogatás helytörténeti, néprajzi, üzemtörténeti pályaművekből, valamint szakdolgozatokból és előadásokból) Szerk.: HADNAGY LÁSZLÓ. Veszprém, 1990. 33-53. Újabban: UŐ.: A keszői vár és környéke. Pápa, 2000. Ez az írás azonban jórészt Ráth közlésein alapul, s új forrásokkal nem egészíti ki addigi ismereteinket; valamint a vár történetét röviden tárgyalja: Magyarország régészeti topográfiája 4. Veszprém megye régészeti topográfiája (A pápai és zirci járás). Szerk.: TORMA ISTVÁN. Budapest, 1972. 252. " ENGEL PÁL: Magyarország világi archontológiája I-II. 1301-1457. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.) Budapest, 1996. (a továbbiakban: ENGEL: Arch.) I. 340. Igaz, azt érdemes megjegyezni, hogy a település neve ekkor már Varaskez.eu, azaz ebből következően is a vár felépülte mindenképpen korábbra helyezhető. Hazai Okmánytár I. Kiadják: NAGY IMRE-PÁUR IVÁN-RÁTH KÁROLY-VÉGHELY DEZSŐ. Győr, 1865.293. FÜGEDI ERIK: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 82.) Budapest, 1977. 29-30. 7 Különösen, miután bizonyos, hogy Keszőn a győri püspöknek már 1215 óta voltak földjei. Vö.: MAJOR JENŐ: Várkesző vára és előzményei. In: A Dunántúl településtörténete VII. (Falvak, várak és puszták a Dunántúlon. XI-XIX. század) Szerk.: SOMFAI BALÁZS. Veszprém, [é.n.] (a továbbikban: MAJOR: Várkesző) 82-85. és KISS GÁBOR-TÓTH ENDRE-ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szombathely, 1999. (a továbbiakban: Szombathely tört.) 208. 8 MOL Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 65492. Az oklevelet említi: Szombathely tört. 275. Ehelyütt is megöszönöm Zágorhidi Czigány Balázsnak, hogy felhívta a figyelmemet erre az oklevélre. MAJOR: Várkesző 84-85. 52