Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 4. szám - DOKUMENTUM - C. Tóth Norbert: Egy hatalmaskodás lezárása az Árpád-korban / 31–38. o.

Malántát adományozta neki. 1290-ben a Nyitra megyei Agacson vett földet hat márkáért.

29 Birtokai fekvése folytán Csák Máté tartományúrhoz csatlakozott, illetve kellett csatlakoznia, akinek belső köréhez tartozhatott, mert 1295-1297-ben mint Máté képviselője vett részt abban az ügyletben, amelyben Mezőpilis nb. Mikolai

30 Bás fia Péter bán és fia Miklós — korántsem önszántukból — eladták Ugróc várát Csák Máté nádornak.

31 A viszály, amelyben a megegyezés született, a következő. Történt egyszer — 1272 után, de mindenképpen 1286 előtt —, hogy Mihály ispán fiai, Mihály és Tamás mesterek embereikkel valamilyen okból megtámadták Smaragd ispánt és frater-ét Simont, valamint rokonait, illetve serviens-eit Zombát és Bodochát. A támadásból igen nagy csetepaté kerekedhetett, mert Smaragdnak levágták az egyik kezét, Zombát és Bodochát megölték, míg Simont megsebesítették, majd elvették lovaikat, és ezenfelül még más jogtalanságokat is elkövettek. Az okozott kár a kéz levágása és gyilkosság nélkül 100 márkára rúgott. A per IV. László király előtt indult és sokáig húzódott, míg végül a felek megegyeztek, hogy az ügyet fogott bírák döntésére bízzák. így is lett, a megbízottak döntése a következő volt: Mihály és Tamás Bars megyei öröklött birtokukat, Harót és vele Crispeny'

1 földet — az oklevélben leírt határok között — örök joggal és visszavonhatatlanul Smaragdnak és örököseinek adják a kézlevágás, az emberölés és vérontás, továbbá a 100 márka károkozás ellentételeként. A birtok átadása megtörtént, mert 1322ben Smaragd a birtokot a nyitrai káptalannak adta.

33 Felmerül a kérdés, mekkora volt, illetve mennyit érhetett a kálnaiak birtoka? Az adatok alapján a következő egyszerű matematikai példát állíthatjuk fel. A birtok értéke = 100 márka + 1 kéz levágása + 2 emberölés + vérontás. Azaz, mivel az eset hatalmaskodás, ami a törvény szerint másnak a házára rontást jelenti, ezért a vétkes Szent István törvénye szerint

34 10 tinót, azaz 10 márkát fizet.

35 A 10 márka tartalmazza a kézlevágást és a vérontást. Az emberölés vérdíja Szent István törvényében 110 pensa,

36 amely 110 márkát jelent, két embernél 220 márkát. Ezek szerint a birtok értéke 330 márka volt.

37 Ha a Hóman Bálint által megállapított földárat használjuk, akkor Haró birtok és a hozzátartozó Krstyene területe 110 ekealj volt.

38 Ez igen nagy területet jelent, ezért ellenőrzésképpen össze kell vetnünk más adatokkal is. Mivel a területen később sem létesült település, így a környező falvak határain belül kell keresnünk a területét. Kálna, Pél, Endréd, Várad, Lök és Krstyene területét összeadva 16 629 katasztrális holdat kapunk.

39 A 110 ekealj 24 200 kat. holdnak felel meg.

40 Látható, hogy az átadott Regesta regum, i. m. 3303. 29 FEJÉR, G.:i. m. VI/1. 174. 30 GYÖRFFYGY.: i. m. 462. 31 WENZELG.: i. m. XII. 570, 572 és 640. 32 Valószínűleg azonos Krstyene faluval. 33 VAGNERJ.:Í. m. 398. 34 ZÁVODSZKY LEVENTE: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp., 1904. 151. XXXV. De invasione domorum. 35 HÓMAN BÁLINT: Magyar pénztörténet 1000-1325. Bp., 1916. (reprint) 165-167 és 278-288: 1 márka = 1 pensa = 1 arany = 1 tinó. 36 ZÁVODSZKY L.: i. m. 145. XIV. De homicidiis. 37 Az ár megfelel a korabeli nagyobb birtok, illetve uradalom árának. HÓMAN B.: i. m. 519. 38 Uo. 501-506, amely szerint 1 ekealj föld ára 3 márka. 39 A Magyar Korona országainak helységnévszótára. Szerk.: KOLLERFFY MIHÁLY és JÉKELFALUSSY JÓZSEF. Bp., 1882. 375: Kis- és Nagy-Kálna 820 és 2125 kat. hold. 642: Alsó- és Felső-Pél 2408 és 1114 k. h. 221: 33