Levéltári Szemle, 50. (2000)
Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Böőr László: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete Választmányának 1999. november 30-i üléséről / 71–73. o.
múltjáról szóló előadás megtartására. Á. Varga László javasolta a magyarországi levéltári nyilvántartások helyzetének megvitatását, illetve a fondszerkesztési alapelvek megváltoztatásának megtárgyalását. Ezt kővetően foglalkozott a Választmány a tisztújító közgyűlés előkészítésével, amely szintén Gyulán kerül megrendezésre 2000. május 30-án. A Választmány javasolta az alapszabály módosítását: indokoltnak látja két alelnök, megválasztását, ugyanakkor a titkár személyére vonatkozóan indokolatlannak tartja az egy intézményen belüli összeférhetetlenség kimondását. Ennek megfelelően szükséges az elnökség tagjainak feladat-meghatározását az alapszabályban módosítani. Javaslatot tett a Választmány a jelölőbizottság tagjaira. A tisztújító közgyűlésen a jelölőbizottság vezetője Böör László (PML Nagykőrösi Osztálya), tagjai: Dóka Klára (MOL), Sarusi Kiss Béla (BFL), Rózsa György (BAZML), Labádi Lajos (CsML Szentesi Levéltára), Dominkovits Péter (GyMSML Soproni Levéltára), Odor Imre (BML), Major Zoltán (HBML), Farkas Gyöngyi (Hadtörténelmi Levéltár) és Hegedűs András (Prímási Levéltár). Erdmann Gyula értékelte az Egyesület lapjának, a Levéltári Szemlének egyéves működését. Megállapította, hogy a jelenlegi szerkesztőség — és a főszerkesztő Radics Kálmán — nehéz helyzetben vette át a lapot, amiért köszönettel tartozik a Választmány. Gecsényi Lajos elmondta, hogy a MOL miért nem tudta 1998-ban átvenni a Levéltári Szemlét. Úgy vélte, hogy a Szemle színvonala egy év alatt visszaesett. Ennek okát alapvetően abban látta, hogy a főváros (MOL, BFL, akadémiai intézetek, egyetemek stb.) szerzői gárdáját nem sikerült a Szemle mellé állítani. Mivel a Levéltári Szemle a szakma egyetlen élő folyóirata, szükségesnek tartja a fővárosi levéltárak és intézmények hatékonyabb-bevonását. Ennek érdekében javasolta az alábbiakat: A Levéltári Szemle az Egyesület és a MOL közös kiadású lapja legyen, ahol a szerkesztőség és a kiadó címe: Budapest, Bécsi kapu tér 4. A MOL biztosítja a technikai szerkesztést és a folyóirat előállítását. A lap főszerkesztőjére — akinek a feladata a lap irányvonalának, profiljának, struktúrájának és stratégiájának meghatározása —javaslatot az Egyesület tegyen. A MOL tesz javaslatot egy felelős szerkesztőre, akinek a feladata a Szemle tartalmának konkrét előterjesztése, a megjelentetéshez szükséges egyéb feladatok ellátása (számítógépes szerkesztés, nyomda). A főszerkesztő és a felelős szerkesztő munkáját a MOL és az Egyesület által javasolt szerkesztők segítik. Anyagilag a lap megjelenését továbbra is az NKA Levéltári Kollégiuma által kiírt pályázatnak kell döntő részben biztosítania. Radics Kálmán üdvözölte a MOL segítő szándékát. Hangsúlyozta, hogy a lap szerkesztésének feltétlenül egy kézben kell lennie. Elismerte, hogy valóban nem sikerült bevonnia fővárosi szakembereket és kollégákat, valamint, hogy a szerkesztőség csaknem egész év alatt szerző- és anyaghiánnyal küzdött. Erdmann Gyula és a Választmány többi tagja hangsúlyozta Radics Kálmán érdemeit a lap folyamatos megjelenésének biztosításában. Ezt követően hosszas vita alakult ki a Választmányban a szerkesztőség, a szerkesztőbizottság személyi összetételére vonatkozóan. Végül a Választmány a következő javaslatot fogadta el. Főszerkesztő: Böör László (PML Nagykőrösi Osztálya), felelős szerkesztő: Katona Csaba (MOL), szerkesztők: Radics Kálmán (HBML), Horváth 72
