Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Lakos János: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 1999. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól / 55–67. o.

szakfelügyelői jelentések szerint: Budapest Főváros Levéltára, a Bács-Kiskun, a BorsodAbaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltárak — tartották be maradéktalanul a LÜSZ (ebben a vonatkozásban hatályban lévő) előírásait, a többi intézmény viszont különböző mértékben figyelmen kívül hagyta azokat. Van olyan intézmény (GyŐr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára), amely egyértelműen végzett iratselejtezést, de a szakfelügyelőnek nem tudta dokumentálni, hogy milyen iratanyagban folyt ez a munka. Máshol előfordult, hogy selejtezési jegyzőkönyv felvételének mellőzésével semmisítettek meg iratokat, de a jelzett levéltárak közül selejtezési jegyzőkönyvet készítők egyike sem terjesztette fel jóváhagyásra azt a minisztérium illetékes szervezeti egységéhez. Utóbbiak eljárásukat többnyire azzal indokolták, hogy hatályos ügykörjegyzék és irattári terv alapján válogatták ki a selejt iratokat, ezért nem tartották szükségesnek a jóváhagyatást. (Ehhez két megjegyzés kívánkozik: 1. az előírások ilyen esetben sem adnak felmentést a jóváhagyatási kötelezettség alól, 2. az ügykörjegyzékek/irattári tervek zöme 1-2-3 évtizeddel korábban készült, így többségük elavultnak tekinthető.) Az ellenőrzés tapasztalatai alapján szükségesnek tartom, hogy — miután a szakfelügyelet ezt már megtette — a minisztérium is felhívja a levéltárakat a selejtezési szabályok betartására. Kívánatos volna ugyanakkor az is, hogy a központi selejtezési ügykörjegyzékek készítése intenzívebbé váljon. 4. Az 1998. évi költségvetési céltámogatás felhasználása A minisztérium, ill. a Levéltári Kollégium által a veszélyeztetett levéltári anyag megmentése céljából 1998-ban biztosított támogatás felhasználását 13 közlevéltárnál (BFL, Csongrád, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Somogy, Szaboles-Szatmár-Bereg és Vas megyei levéltárak, Székesfehérvár Város Levéltára, a Műegyetem, a Testnevelési Egyetem, a Képzőművészeti Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem levéltárai) ellenőriztük. A szakfelügyelők 12 helyen az elnyert támogatások pályázati céloknak megfelelő, rendeltetésszerű felhasználását állapították meg. A Testnevelési Egyetem Levéltáránál a szakfelügyelői látogatás során nem lehetett hitelt érdemlően ellenőrizni a felhasználást, ezért itt 2000-ben meg kell ismételni az ellenőrzést. A 2000. január l-jétől megvalósuló egyetemi integráció miatt időszerű kérdés az egyetemi levéltárak ügye. Három olyan integráció jön létre, amelynek keretébe több működő, ugyanakkor általában elégtelen személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező levéltár is kerül. Ezek sorába tartoznak a SOTE és a Testnevelési Egyetem, a Pannon és a Veszprémi Egyetem, valamint a Gödöllői, a Kertészeti és az Állatorvosi Egyetem levéltárai. Célszerű lenne integrációs szervezetenként a létező levéltárakat egy levéltári intézménnyé összevonni, ami által — az erők koncentrálásával — nyilván könnyebb elérni a működési feltételek régóta indokolt javítását is. Természetesen nincs szükség a különböző településeken lévő levéltári anyagok fizikai összevonására, az intézménynek — pl. a megyei levéltárakhoz hasonlóan — fióklevéltára(i) is lehet(nek). Tudtommal az Egyetemi Levéltári Szövetség elnöke már hasonló kezdeményezéssel élt, amit fentiek értelmében messzemenően támogatok. 63