Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Lakos János: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 1999. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól / 55–67. o.

Az 1991. évi LXXXIII. törvény végrehajtása során a megyei levéltárakba került volt MSZMP-archívumok iratanyagát (MKP, MDP, MSZMP, Oktatási Igazgatóság, lapkiadó vállalat, DISZ, KISZ, MNDSZ, munkásőrség iratai) a 19 megyei levéltár különbözőképpen sorolta fondfőcsoportokba. A szakfelügyelők a következő „megoldásokról" számoltak be: az intézmények kb. fele követte a levéltári statisztikai adatszolgáltatásban 1996-ban előírtakat, és ennek megfelelően a XXXIII. (külön intézkedéssel levéltárba utalt iratok) főcsoportba osztotta be a teljes pártarchívumi iratanyagot, több levéltár választotta a XXVIII. (egyesületek), egy (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár) pedig a XXXII. (gyűjtemények) fondfőcsoportot, szintén az összes pártarchívumi fond számára, a Zala Megyei Levéltár egy új, az előírásokban nem is létező XXXV. fondfőcsoportban helyezte el az irategyüttest, míg a Heves Megyei Levéltár egyelőre tartózkodott a besorolástól, azok a levéltárak, ahol a pártarchívum 1948 előtti MKP és/vagy MSZDP fondokat is tartalmazott, az MKP és MSZDP iratanyagot a XXXIII. (külön intézkedéssel levéltárba utalt iratok) fondfőcsoportba, míg az MDP és MSZMP iratait, a munkásőrség, az oktatási igazgatóság, a KISZ stb. irataival együtt a X. vagy XXVIII. (egyesületek) főcsoportba helyezték. Véleményem szerint semmiképpen nem fogadható el az a módszer, amely alapján a közhatalmat közvetlenül gyakorló, állampárti MDP-MSZMP, továbbá a fegyveres testületként működő munkásőrség, a vállalatként tevékenykedő lapkiadó és az intézményként funkcionáló oktatási igazgatóság iratai a civil, félcivil egyesületekkel egy kalap alá kerülnek. Két megoldást tartok lehetségesnek. Az első: az MDP és MSZMP iratokat a XXXIII. fondfőcsoportba, míg a többi fondot jellegének, a létrehozó tevékenységi körének megfelelő (MKP, DISZ, KISZ, MNDSZ az egyesületi, lapkiadó a vállalati stb.) főcsoportba soroljuk. A másik megoldás, amit inkább támogatni tudok, és a levéltárak többsége is ezt választotta: a teljes volt pártarchívumi anyagot a XXXIII. fondfőcsoportba osztjuk be (természetesen azon belül fondokra tagolódik az iratanyag). Ezzel mellesleg egy lényegében szervesen kialakult, levéltártörténetileg egyedülálló irategyüttest is — mintegy mementóként — együtt tarthatnánk. A szakfelügyelői ellenőrzés tapasztalatai alapján úgy látom, helytelen lenne, ha — a fondfőcsoport-rendszer revíziója során — még egyszer elkövetnénk az elődeink által egyszer már elkövetett hibát azzal, hogy a levéltári rendszerezésnél a íegaprólékosabban érvényesítjük a történelmi időszakokat, alidőszakokat, és ezáltal szervesen összetartozó fondokat vágjunk ketté. Ugyanakkor az átjelzetelés elkerülése céljából indokolatlannak vélem a rendszer utólagos megváltoztatását. Véleményem szerint új fondfőcsoport létesítése egyedül az 1990-ben létesült helyi önkormányzatok iratanyaga számára indokolt. 61