Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - MÉRLEG - Fazekas Csaba: Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (Repertórium). Kalocsa, 1998 / 52–54. o.

tár. Külön fejezet (1/3.) foglalkozik a levéltár történetével, rendszerével. Az itt közölt régebbi fond- és iratjegyzékek egykori leírásai tudománytörténeti érdekességüek, a fejezet végén pedig az 1334-1988 között keletkezett iratanyag fondjegyzéke található. A kötet második része a fondjegyzék négy fő csoportjának megfelelő bontásban ismerteti a levéltár iratanyagát. Az iratanyag ismertetése nemcsak rendkívül tartalmas, hanem példamutatóan áttekinthető is. A levéltári egységeknek tartalmazza nemcsak a nevét, időhatárait, a terjedelemre és elhelyezésre vonatkozó adatait, hanem nyelvét is. Lakatos valamennyi egységet kötet- illetve csomószinten, a történeti értékű iratokat darabszinten ismerteti, az egyes tételekhez gyakran terjedelmesebb történeti magyarázatokat is fűz. (Például arról, hogy a káptalani jegyzőkönyvek vezetése 1844ben, a magyart hivatalos nyelvvé nyilvánító törvény után tért át latinról magyarra, hogyan történt az uradalom úrbéri terheinek kárpótlása 1849 után stb.). A levéltár gazdag anyaga egykorú illetve később készült mutatók, iratjegyzékek segítségével, egyes kisebb állagok darabszinten kutathatók. Az egyik legérdekesebb irategyüttes a káptalan magánlevéltárának (II/l.) mintegy 9 ifm-nyi anyaga, ebben találhatók a szervezetre, működésre vonatkozó iratok, a főszékesegyház iratai, hagyatéki, úriszéki és kegyúri iratok, s itt helyezték el az említett 1945-1988 közötti dokumentumokat is. (Önmagában a történelmi változásokra jellemző, hogy a korábban tekintélyes hivatali működést, iratképzést folytató föszékeskáptalan 1945 utáni összes iratanyaga elfér egyetlen dobozban.) Az alapítványi iratok állagának (II/2., 19,7 ifm) ismertetésén végiglapozva szemünk elé tárul, hogy a 18-19. században a kalocsai érsekek, illetve a káptalan milyen kiterjedt és sokrétű közéleti-társadalmi tevékenységet folytatott, ami nem csak a szorosan vett egyházi érdekek anyagi hátterének biztosítását szolgálta (például az áttért protestánsok sgélyezése, jezsuita kollégiumi alap stb.), hanem számos karitatív tevékenység (téboly da-alap, aggház-alap, kórházi alap, árvaházi alap stb.) finanszírozását, Tanítók Házának, népiskolák, ösztöndíjak támogatási rendszerének működtetését stb. A gazdasági iratok (II/3., 23,2 ifin) a nagy kiterjedésű káptalani birtokok szervezetével, gazdálkodásával foglalkozó dokumentumok gyűjteménye, számos összeírást, kataszteri birtokívet, gazdatiszti jelentést, „robotlapot" stb. tartalmaz, szinte kizárólag a 19., kisebb mértékben a 20. századból. A kötet II/4. fejezete a hiteleshelyi levéltár anyagát ismerteti (1,56 ifm), amit már önmagában érdekessé tesz, hogy az 1950-es évek levéltári átszervezését követően — igaz, ennek majdnem húszéves késedelem után, 1973-ban szereztek csak érvényt — 1997-ben került vissza Kalocsára a főegyházmegye által visszaigényelt, korábban állami levéltárba szállított iratanyag. A hiteleshelyi levéltár egyik legfontosabb állaga a tizenöt középkori oklevélből álló gyűjtemény, amelyből — a Szerző tájékoztatása szerint — napjainkig csak egy jelent meg nyomtatásban, a többi (pl. Hunyadi Jánostól, Mátyás királytól stb. származó) birtokbeiktatási és adománylevél nem. A protocollumok (II/2.) mellett Lakatos részletesen ismerteti (11/3.) a hiteleshely működése során keletkezett tiltakozásokat, birtokba iktató parancsokat, a káptalanhoz intézett megkereső parancsokat, vallomásokat, nemesi bizonyságleveleket, a levéltár birtokába került végrendeleteket stb. A fejezetet a segédkönyvek, elenchusok (II/4.) jegyzéke zárja. Lakatos Andor kötetének harmadik fejezete a Függelék címet viseli, jóllehet a könyv terjedelmének mintegy felét ez teszi ki. Ennek első részében a Szerzőt, mint az egyházi archontológia lassan újra fellendülő műfajának művelőjét is megismerhetjük. A káptalan 53