Levéltári Szemle, 50. (2000)
Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Rózsa György Gyula: Egy községi irattár 20. századi hányattatása / 47–49. o.
LEVELATRTORTENET RÓZSA GYÖRGY GYULA EGY KÖZSÉGI IRATTÁR 20. SZÁZADI HÁNYATTATÁSA A magyar levéltárügy történetében ritka alkalomra került sor 1999. június 16-án a bajorországi Donauwörthben, amikor ünnepélyes keretek között átadták a Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltárnak Tiszavalk község 1895-1944 közötti irattári anyagát, amely a második világháború végén került Németországba. A müncheni székhelyű Bajor Tartományi Levéltár 1998-ban értesítette a Magyar Országos Levéltárat a Münchentől mintegy száz kilométerre fekvő Donauwörth város levéltárában talált magyar levéltári anyagról, melyet a német kollégák vissza kívántak adni az arra illetékes magyar közgyűjteménynek. A Magyar Országos Levéltár közvetítésének köszönhetően sikerült felvenni a kapcsolatot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és a német tartományi levéltár, illetve az érintett kisváros, Donauwörth levéltára és városvezetése között, aminek eredményeként 54 év után került újra haza a dél-borsodi kisközség, Tiszavalk iratanyaga. A két faládában őrzött, mintegy 1,00 ifm anyagot tartalmazó irattár sorsáról mind a megtalált iratok, mind pedig az egyéb levéltári források tudósítanak. Az 1944 őszén nyugat felé húzódó front október utolsó napjaiban érte el Dél-Borsodnál a Tisza vonalát. Tiszavalk helyettes jegyzője, Tóth Béla október 29-én éjjel írt drámai hangú levelében tudósította a mezőkövesdi főszolgabírót a fennálló helyzetről. A környező településekkel a telefonösszeköttetés már megszakadt, az orosz csapatok a folyó falu felőli részén, a füzesekben voltak, megkezdve a híd verést. A közigazgatás valójában már alig működött, a szomszéd település jegyzője is több napja elmenekült. „Irataim össze vannak csomagolva, de parancs nélkül nem szállíthatom, s lehet itt fog veszni minden." — írta levelében a jegyző. Évtizedekig ez volt az utolsó fellelhető adat a községi irattárról, amit ezt követően az év utolsó heteiben családjával és személyes holmijával egyetemben Németországba menekített a jegyző. Tóth Béla 1898-ban született Miskolcon. Községi írnoki állását 1925. november 25én foglalta el Tiszavalkon, ahol a képviselőtestületi jegyzőkönyv szerint 1944 május végétől töltötte be a helyettes jegyzői állást. Feleségével és öt gyermekével ugyancsak 1944 májusában jelentkezett be tiszavalki állandó lakóhelyükre, miután ezt megelőzően Cserépfaluban volt bejelentett lakása. Az egykori források hiánya miatt kevés adatra támaszkodhatunk, amely segítségünkre lenne a jegyző és az iratanyagok sorsának nyomon követésében, mind a település 1944 előtti időszakának levelezési iratai, mind pedig a mezőkövesdi főszolgabírói hivatal anyagai kevés kivétellel elvesztek. Csupán Tiszavalk 1945. évi iktatókönyve, valamint az 1944-1946 közötti évek minimális mennyiségű, 0,05 ifm-nyi iktatott iratai nyújtanak némi támpontot. A szovjet csapatok 1944. november 8-án foglalták el a falut, majd a front elvonulása után megkezdődött a közigazgatás újbóli megszervezése, a szolgálati helyükről eltávozott tisztviselők összeírása, az anyakönyvezetlenül maradt egyének anyakönyvezése, a németek és nyilasok által okozott károk összeírása, az elmenekült magyar állampolgárok névjegyzékének felterjesztése és a gazdátlanul maradt ingóságok bejelentése. Tóth Béla 47
