Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 4. szám - MÉRLEG - Kalocsai Péter: Előadások Vas megye történetéről III. Szerk.: Tilcsik György. Szombathely, 2000 / 68–69. o.

követválasztások a reformkorban Vas megyében című írásában a generális kongregációval, azok tisztújításával (a vizsgált korszakban hét alkalommal), a szavazati jog kérdésével, a szavazás módjával, a tisztújító közgyűlések lefolyásával és az országgyűlési követválasztó megyei közgyűlésekkel foglalkozik. Kóta Péter Áru- és pénzhitel Körmenden a reformkorban címet adta az 1995-ben elhangzott referátumának. Körmend mezőváros tanácsi és bírói jegyzőkönyveinek két kötetét vizsgálta a kölcsönügyletek szempontjából. Ezek alapján alkotott képet a hitelt felvevő iparosokról, a hitelezőkről, majd vont le a források szűkösségéből adódóan csak korlátozott érvényű megállapításokat. A várostörténet iránt érdeklődők figyelmébe ajánlható Bariska István összegző tanulmánya: Vas megye városai a XV-XVI. században. Országos történeti háttérrel mutatja be a nyugat-magyarországi városrendiséget, a korabeli vasi városokat és birtoklásukat stb. A tanulmány végi konklúzió a Vas vármegyei városok országrendiségi és belső korporatív szerveződésének megakadását tükrözi a XV-XVI. században. A közigazgatás-történet világába visz Söptei Imre Kőszeg szabad királyi város Főispáni Hivatala (1872-1876) című munkája. A tanulmányban a dualizmus kori Magyarország városhálózatának és a városok jogállásának rendezése során Kőszegen előállott változásokat, a helyi közigazgatás átalakulását, az új főispáni tisztséget, a kőszegi főispánok tevékenységét kísérhetjük nyomon. Az írás rövid időszakot fog át, ennek oka, hogy a nyugati végek négy szabad királyi városának (Kőszeg, Sopron, Ruszt, Kismarton) élére csak 1872. január 20-án nevezte ki Ferenc József főispánnak Mérey Károlyt, és az 1876. évi XX. törvénycikk szerint Kőszeg rendezett tanácsú várossá degradálódott, a szabad királyi városi cím meghagyásával. Mayer László judaisztikai kutatásaiból most a szombathelyi zsidó hitközségben a múlt század utolsó harmadában bekövetkezett szakadás okait, eseményeit, következményeit (a hitközség intézményrendszerének, iskolájának, temetőjének szétválasztása) bemutató írására („Rend a községi ügyekben, míveltség és felvilágosodás." — A szombathelyi zsidóság neológ és ortodox irányzatának elkülönülése 1867 és 1871 között) hívom fel a figyelmet. Varga Nóra szintén egy eddig még feltáratlan terület, a szombathelyi kéjelgésügy történetét vázolja a XIX-XX. század fordulóján „A buja életnek gyakorlásábul származni szokott veszedelmes nyavalák" Szombathelyen a századfordulón című írásában. A prostitúció történetének országosan is csak az utóbbi években gazdagodott a szakirodalma, valószínű élénk érdeklődésre számíthat a referátum. Bajzik Zsolt: A Vasvármegyei Honvédegylet története című referátumából az 1848as eszmék ápolását és a szóban forgó szabadságharc árváinak, özvegyeinek segélyezését felvállaló civil szervezetnek a krónikáját ismerhetjük meg. A közel félezer oldal terjedelmű, fűzött tanulmánykötet a magyaron kívül német és szlovén nyelvű tartalomjegyzékkel is rendelkezik. A tanulmányok lehetőséget adnak a történelmi Magyarország más régióival történő összehasonlításokra, párhuzamok állítására. Elsősorban Vas megye története, illetve a történettudomány egyes részterületei (had-, közigazgatás-, hitelélet- és banktörténet stb.) iránt érdeklődőknek ajánlható. Kalocsai Péter 69