Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 4. szám - KILÁTÓ - Gecsényi Patricia: A XIV. Nemzetközi Levéltári Kongresszus, Sevilla, 2000. szeptember / 39–40. o.

A XIV. NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI KONGRESSZUS — SEVILLA, 2000. SZEPTEMBER 21-27. Idén ősszel a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA/CIA) felkérésére a spanyol Oktatási, Kulturális- és Sportminisztérium Sevillában rendezte meg a XIV Nemzetközi Levéltári Kongresszust, ami Az új évezred levéltárai az információs társadalomban címet viselte. E városban található az 1785-ben alapított Archivo General de Indias, Európa egyik első levéltára. Sevilla évszázadokon át Európa egyik, ha nem a legfontosabb folyami ki­kötővárosa volt. Innen indultak a hajók a Guadalquiviren át a tengerig, a távoli föld­részek felfedezésére. Az ezen felfedező utak eredményeként keletkezett leírások, tenge­rentúli területeket ábrázoló térképek és az idegen kultúrákról szóló beszámolók, no meg a hajósokkal kötött szerződések így halmozódtak fel a sevillai levéltárban. A levéltári anyag többnyire Észak-, Közép- és Dél-Amerikára, valamint a Távol-Kelet egyes terü­leteire vonatkozik, azokra, amelyek a spanyol gyarmatbirodalom részei voltak. Ez is in­díthatta a szervezőket arra, hogy a kongresszust éppen itt rendezzék meg. A kongresszuson 150 országból több mint 3000 szakember vett részt. A magyar le­véltárakat Gecsényi Lajos főigazgató, Körmendy Lajos főigazgató-helyettes, Albrechtné Kunszeri Gabriella főosztályvezető, Reisz T. Csaba főosztályvezető, Sipos Antalné fő­osztályvezető {Magyar Országos Levéltár), Künstler Ferenc főtanácsos {Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumának Levéltári Osztálya), Horváth J. András főlevéltáros {Budapest Főváros Levéltára), Horváth Erzsébet igazgató {Református Zsinati Levéltár) és Pálmány Béla osztályvezető (az Országgyűlés Hivatalának Irattára) képviselte. Jelen volt továbbá Székely Iván a budapesti székhelyű Open Society Archíves munkatársa. Az NLT által szervezett ún. elő-szemináriumok már szeptember 18-án elkezdődtek, a hivatalos megnyitóra azonban szeptember 21-én, János Károly király jelenlétében ke­rült sor. A plenáris ülések keretében az első előadást — a közeljövő meghatározó levél­tári problémáinak jegyében — Magdaléna Canellas Anoz, 2ÍL Indiák Levéltárának veze­tője tartotta Az elektronikus dokumentumok igazgatása és használata a globalizáció je­gyében címmel. Ezután következtek a kiegészítő referátumok: Kenneth Thibodeau (az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárában az Elektronikus levéltárak elnevezésű program vezetője): Elektronikus dokumentumok őrzése és migrációja; Verne Harris (a Dél-Afri­kai Köztársaság Nemzeti Levéltárának főigazgató-helyettese): Az elektronikus dokumen­tumokjogi helyzete; Claudia Salmini {Velence Állami Levéltára): Információtechnológia és kínálat a kutatók számára; Luciana Duranti (a vancouveri Brit Columbia Egyetem ta­nára): A technológiai változások hatása a levéltári elméletre címmel. A második plenáris ülésen hangzott el Hermann Rumschöttel, a Bajor Állami Levél­tárak főigazgatójának fő referátuma A levéltártudomány mint tudományos diszciplína fejlődése című témáról. Ezt követően Jan Dahlin (a Lundi Állami Levéltár vezetője, Svédország) és Dong Quan Yang {Kínai Állami Levéltár): A levéltártudomány története — a kutatások áttekintése; Ana Maria de Almeida Camargo {Sao Paolói Egyetem): A le­véltáros-képzés modellje; Leopold Kammerhofer {Osztrák Állami Levéltár): Új felada­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom