Levéltári Szemle, 50. (2000)
Levéltári Szemle, 50. (2000) 4. szám - Erdős Ferenc–Tyekvicska Árpád–G. Vass István: A kárpótlási folyamat során keletkezett iratanyag levéltári értékelése / 3–16. o.
területileg illetékes földhivatalok határozatot hoztak az I. kárpótlási földalap elkülönítéséről. Ezzel párhuzamosan a Hivatal számítást végzett a beérkezett igények alapján a földterületre és az aranykorona-értékre. A Hivatal a földalapot képező gazdálkodó szervezeteket — a Központi Statisztikai Hivatal azonosító számainak felhasználásával — jegyzékbe foglalta. E KSH azonosító számok alapján tartják nyilván az árverésre bocsátható mezőgazdasági ingatlanokat, és ezek a számok képezik egyben az irattározás alapját is. Az érintett gazdálkodó szervezetek száma: 1577. A földalap kijelölések összesített értéke: 40 927 400 aranykorona. 1999. december 31-éig 21 183 árverést bonyolítottak le. Az állami tulajdonú földek kárpótlási célú pótlólagos kijelölése (II. kárpótlási földalap) 1994-ben szintén megtörtént. Ez 739 gazdálkodó szervezetet érintett, és 5183 árverésen 1 701 788 aranykorona értékű föld kelt el. Az árverések ügyirataiban az alábbi fontosabb irattípusok találhatók: • a gazdálkodó szervezet javaslata a termőföldterület felosztására, a kárpótlási földalap kijelölésére, • az egyeztető fórum, illetve az érdekeltek állásfoglalása, • a földhivatalok határozata, térképvázlatok, a földrészletek feltüntetése. Ezt követi a lebonyolított árverések dokumentációja: • a résztvevők nyilvántartása, • a jogosultság ellenőrzése és az ehhez kapcsolódó jogbiztosító iratok, • az árverésről felvett jegyzőkönyv, • statisztikai összesítő, • kiosztás i földkönyv-vázlat. A jegyzőkönyv eredeti példánya a Hivatalban maradt, a területileg illetékes földhivatalok a további ügyintézés céljából másodpéldányt kaptak. Egy-egy földárverés megtekintett dokumentációja meggyőzően és sokoldalúan bizonyította ezen iratok történeti értékét. Ugyanis tulajdonjogot állapítanak meg és rögzítenek, egy soha nem volt (és reményeink szerint meg sem ismétlődő) folyamatot tükröznek. Ezen túlmenően — adattartalmuknál és egyedi jellegüknél fogva — a jövőben elkészítendő nemzeti kataszter- és földnyilvántartás alapját képezik. Ebben az anyagban mindössze ún. tisztogató selejtezés elvégzését lehet javasolni, és természetesen itt is az iratok kronológiai és logikai rendjének helyreállítását. IV. Számítógépes adatállományok a) Iratkezelési segédletként funkcionáló adatbázisok A kárpótlással összefüggő feladatok ellátásához 1991 szeptembere óta használnak számítástechnikai eszközöket. Ezt megelőzően, az 1 Országos Kárpótlási Hivatalban, illetve még korábban a BM-ben hagyományos kézi iktatással vették nyilvántartásba az iratokat. Az I. kárpótlási törvény megjelenése után azonban néhány hónap alatt (1991. aug. 1211