Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Erdmann Gyula: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 1996–2000 közötti működéséről / 61–65. o.

így kiépítették a pályázati rendszert, esetünkben főként az egyesületi munka megsegítése, a szakmai fórumteremtés biztosítása, az állományvédelmi tevékenység segítése, illetve az informatika fejlesztése jegyében. 1993-ban bevételeink még 2,5 milliót tettek ki, és ez 1995-ben 3,3 millióra, majd 1996-ban 6,97 millióra, végül 1999-ben 13,2 millióra nőtt. A pályázati bevételek 2,7 millióról 7,3 millióra emelkedtek 1996-1999 között. 2000ben (eddig!) 10 milliónál tartunk (ebből közel 4 millió az Levéltári Szemle kiadásához elnyert összeg). Működési költségekre a tárcától 1996-ban 500 000, 1997-ben 700 000, 1998-ban 780 000, 1999-ben 1, 45 milliót kaptunk. Nemzetközi kapcsolatokra 600 000-t — 1 milliót — 1,2 milliót, 2000-ben pedig 1 milliót nyertünk. A Levéltárak — kincstárak c. millenniumi — sikeres és eredményes — kötetünkhöz 1,62 milliót, a második kötet előkészítéséhez 1,1 milliót, restaurátor felsőfokú tanfolyamra 1 milliót, középfokú állományvédelmi tanfolyamra ugyancsak 1 milliót kaptunk; sajnos e 2 milliót vissza kellett utalnunk, mivel rajtunk kívülálló okból a tanfolyamok meghiúsultak — szakmánk nem kis kárára. A vándorgyűlések és konferenciák megrendezését 1998-ban 300 000, 1999-ben 2,5 millió, az idén 3,5 millió Ft-tal támogatta azNKA. 1997 volt a nagy számítástechnikai pályázati lehetőségek éve. Ekkor a levéltárak kompatibilis szoftverállományához ül. célszoftverek kifejlesztéséhez 3,05 milliót nyertünk! 1999-2000-ben eddig számítógépes célokra (térképészeti forrásbázis) 1,59 milliót könyvelhettünk el. A tagdíjbevétel 1996-ban 167 000, 1999-ben 415 000 Ft-ra rúgott (időközben emelés is történt). A befizetési hajlandóság akadozó volt. Ez mondható el a levéltárak által befizetett támogatásokról is. 1996-ban 358 000, 1998-ban 153 000, 1999-ben 712 000 Ft-ot utaltak át a levéltárak. A finanszírozási helyzet ismeretében is reméljük, hogy szakmai céljaink érdekében nőni fog a levéltárak segítő-támogató szerepe. A kiemelkedő támogatók Budapest Főváros Levéltára, a Bács-Kiskun, a Hajdú-Bihar, a Nógrád és Somogy megyei levéltárak voltak. Az MLE információcserét, együtt-gondolkodást, fórumteremtést szolgáló legfontosabb rendezvényei az éves vándorgyűlések. Az 1992-96 közti kőszegi, szegedi, balassagyarmati és pécsváradi gyűlések után 1996-ban Veszprém adott otthont a vándorgyűlésnek, amely egyben tisztújító közgyűlés is volt. 1997-ben Balatonkenesén, 1998-ban Gárdonyban, majd 1999-ben Kecskeméten gyűltünk össze. A résztvevők száma Gárdonyban közel négyszáz, Kecskeméten háromszáz fő feletti volt és most Gyulán is várhatóan háromszáznegyven fő körül lesz a létszám. A meghívásunkat elfogadó külföldiek száma 6-12 közt mozgott. Veszprémben a szakmai kérdések közül a segédletkészítés, Balatonkenesén az állományvédelem, Gárdonyban a szakfelügyelői je-lentések összesítő anyaga, a kutató- és ügyfélszolgálat, illetve a finanszírozási helyzet, Kecskeméten pedig az iratkezelés, iratselejtezés, történeti érték, majd az ötvenéves magyar levéltárosképzés múltja és időszerű kérdései voltak napirenden. Szokás szerint minden vándorgyűlés harmadik napján szekcióülések kerültek megrendezésre, és így hasznos eszmecserét folytathattak a gazdasági vezetők és ügyintézők, a számítástechnikai szekció tagjai. Minden alkalommal volt szakmai fórum is, ahol az illetékesekkel a szakma pillanatnyi fő gondjai, teendői kerültek megtárgyalásra. A vándorgyűlések második napja általában a kirándulásé volt. 1992-96 közt így jutottunk el együtt Eisenstadtba {Kismarton) és Rusztra, 1993-ban Opusztaszerre, Szentesül