Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - PORTRÉ - Katona Csaba–Balogh István: Egy tudós a Tiszántúlról: beszélgetés Balogh Istvánnal / 54–56. o.

=> A levéltár a pártszékház különféle helyiségeiben volt szétszórva, rendezetlenül. Még leginkább a 18. század folyamán Schemberger Ferenc által rendezett anyag volt a legjobb állapotban, később az iratokat a levéltár dolgozóival saját kezünkkel hordtuk át a Jósa András Múzeum épületébe, ahol a levéltári is helyet kapott. =í> Szabolcs megye levéltárának történetében többször volt példa arra, hogy az iratanyag sorsa bizonytalanná vált. Ön most — egyebek mellett — a levéltár történetét is kutatja. Mesélne nekünk a levéltár múltjáról? => Szabolcs levéltárát az 1660-as években a kisvárdai vár egy szobájában helyezték el. Később elkészült Nagykállón a megyeháza ma is álló épülete, 1769-ben itt kapott helyet a levéltár két boltozatos helyiségben és a mellette lévő lajstromozó szobában. 1725-ben egy bizottsági jelentés rögzítette, hogy a szabolcsi levéltár iratai teljes rendetlenségben találhatóak meg, amit csak fokozott a jóindulatú, ám minden szakértelmet nélkülöző rendezési szándék. => Az előbb már szóba jött Schemberger Ferenc mint az iratanyag rendezője. Róla mit tudunk? => 1765-ben a vármegye kötött vele szerződést. Vállalta 2400 forintért, hogy 1767-ig rendezni fogja az iratokat. Nem sokat tudunk róla, de az bizonyos, hogy korábban a leleszi konvent regisztrátora volt, a konvent levéltárának is ő iratait rendezte. Nagykálióban a levéltár melletti szobában lakott. A rendezést, regesztázást, az elenchusok másolását is maga végezte. Kiváló paleográfus volt, egyaránt járatos a középkori oklevelek és a XVI. századi iratok olvasásában. Minden Íratott átolvasott, tartalmát kivonatolta, a külön fasciculusokba osztott iratokat sorszámmal látta el. Három állagot hozott létre: 1. jegyzőkönyvek (protocolla), 2. iratok (acta), 3. mutatók (elenchi). Majd húsz év alatt 66 ifin iratot rendezett. Amikor a II. József által felállított hivatali szervezet feladata lett a levéltár gondozása, akkor a vármegye nem akart neki tovább fizetni. Távozott, de utódai is az ő rendszerében mutatóztak — igazjóval pontatlanabbul. Rendezési elve egészen 1848-ig érvényes volt. => Elmondhatjuk, hogy a levéltár történetének egyik legkiválóbb alakja, a sző szoros értelmében vett levéltáros volt. Az utána következő időkben aztán többször is érte károsodás az iratanyagot. Erről mit tudhatunk? => A levéltár iratanyagában fájó hiányosságok is vannak. A II. József halála után kibontakozó nemesi ellenállás az igazgatási iratokat azok német nyelve és a nemesi jogállást sértő vonatkozásaik miatt jórészt megsemmisítette. Jobbára elpusztultak a Bach- és Schmerling-korszak abszolutizmusának iratai is. Az is szomorú következményekkel járt, amikor a megyeszékhely Nagykálló helyett Nyíregyháza lett, és a levéltár gondozás nélkül Kálióban maradt. Feljegyezték, hogy a kallói piacon a kofák az áruikat csomagolták a levéltári iratokba. =í> A pótolhatatlan veszteségek ellenére Ön ma mégis egy rendezett, korszerű, új épületbe költözött levéltár tudományos munkatársa ma is. Voltaképpen a sors kiszámíthatatlanságának köszönhető, hogy nem csupán kutatóként, de levéltárosként is beszélhetek most Önnel. Erről mi a véleménye? => Református vagyok, hiszek az eleve elrendeltségben. Szándékom szerint én soha nem hagytam volna ott a múzeumi állásomat, ahol nyugodt kutatómunkát folytathattam, de bármi is történt velem, mindig megtaláltam a helyem. Katona Csaba 56