Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - HÍREK - Kőfalviné Ónodi Márta: Egyháztörténeti dokumentumok a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában / 76–77. o.

A katolikusokra vonatkozó dokumentumok közül megemlíthetjük a kecskeméti Szentháromság szoborról készült, eredetiben kiállított grafikát.

3 A szobrot a kecskeméti polgárok az 1739-1740. évi pestisjárvány után emelték hálaáldozatul. A képen lévő korabeli feljegyzés szerint a város a kivitelezésre megszavazott 2000 forintból 1741. május 25-én négyszáz forint foglalót adott, a szobor felállítását pedig 1742-ben Szent György nap idejére tervezték. Érdekes az az 1743~44-ből származó másolatban kiállított irat, amely a kiskunfélegyházi első katolikus kőtemplomra tett adományokat és az adományozók névsorát tartalmazza.

4 A barokk stílusú templomot 1761-ben szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Szintén az ökumenizmus jegyében, minden felekezet szekciójában egy-egy tablót szenteltünk azoknak a kimutatásoknak, amelyek az adott felekezeten belül az 1837-38. és az 1847^48. közötti esztendőkben Kecskeméten meghaltakról és születettekről készültek. Ezeket a lelkipásztorok terjesztették Kecskemét város elöljárói elé. Az izraelita felekezet anyagában érdekes színfolt a kecskeméti zsinagógáról az 1911es földrengés után készült képeslap, amelyen még látható az épület eredeti hagymakupolája, amely a földrengés során annyira megsérült, hogy később le kellett bontani. Az új, a lótuszvirág bimbójára emlékeztető kupolát ábrázolja a képeslap mellé helyezett, 1965ben készült, másolatban kiállított színes rajz is.

5 Az evangélikus egyház iratai közül külön érdeklődésre tarthat számot az az 1817-ben keletkezett irat, amelyben a kecskeméti hitközség — arra hivatkozva, hogy a katolikusok és a reformátusok is támogatásban részesülnek — segélyt kért a városi tanácstól.

6 Két felekezet történetét is érinti az a dokumentum, amelyet — az irat tartalmát figyelembe véve — a református szekcióban állítottunk ki. A másolatban kiállított levélben Kecskemét római katolikus tanácsa 1776-ban gróf Koháry Ignác földesúrnál bevádolja a helyi reformátusokat a nyomásföld elfoglalása miatt. A vád szerint a reformátusok a maguk prédikátorának egy darab földet engedély nélkül mértek ki művelésre.

7 Elsősorban formailag érdekes a nemes Kozma Demeter (ti815) és felesége, Patsu Zsófia (ti836) görög nyelvű sírfelirata a kecskeméti görög temetőből. A sírfelirat díszes kivitelű görög másolatát és annak magyar fordítását dr. Lukács Géza készítette.

8 A kiállítás — amely összesen kilencvennégy dokumentumot mutat be négy tárlóban és harminchárom fali tablóban elhelyezve — keretét az utolsó tablóban elhelyezett, a különböző felekezetek iskoláiról készült képeslapok adják. E gyűjtemény bemutatásának a tiszteletadás mellett nem titkolt szándéka az is, hogy felhívja a figyelmet a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára őrizetében lévő egyháztörténeti dokumentumokra, kedvet teremtve feltárásukhoz és kutatásukhoz. Kőfahiné Ónodi Márta 3 BKMÖL XV 36. 307 Vegyes okiratok gyűjteménye. A kecskeméti Szentháromság szobor rajza 4 BKMÖL V 101/b L. 27. Cs. 2. Sz. 4. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. A templomra adományt tevők névsora 3 BKMÖL XV 5. 524/92 Kecskeméti vonatkozású fényképek gyűjteménye. A kecskeméti zsinagóga; BKMÖL XV 15 Kecskeméti épületek tervrajzainak gyűjteménye. A kecskeméti zsinagóga épületének rajza 6 BKMÖL IV 1528 l. d. Kecskemét város és a különböző felekezetek közötti viszonyra vonatkozó iratok. Az evangélikus felekezetre vonatkozó iratok 7 Uo. 6. d. A református felekezetre vonatkozó iratok 8 Uo. 2. d. A görög nem egyesült egyházra vonatkozó iratok. 18-20. 77