Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - HÍREK - Molnár János: A Somogy Megyei Levéltári Nap / 68–69. o.

alá, ahol augusztus 9-én, noha már Bem volt a fővezér, vereséget szenvedtek a magyar csapatok s így a szabadságharc sorsa végleg eldőlt. Dr. Bősze Sándor, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója — utalva arra, hogy Andrássy Antal kutatása alapján beszél — Noszlopy Gáspár kormánybiztosi tevékenysége címmel tartott előadást. Kossuth 1849 márciusának elején bízta meg Somogy felszabadításával Noszlopyt, aki áprilisban Bajánál kelt át a Dunán, és május l-jén már Kaposvárra érkezett. A nemzetőrség elfoglalta Szigetvárt, majd Barcsnál visszaszorította az ellenséget, ami Somogy egészének felszabadulását jelentette. Noszlopy Somogy védelmében a császáriak öt támadását hárította el, és az orosz betörés után segítséget nyújtott Zalának, Baranyának is. Végül augusztus 14-én Komáromnál oszlatta fel csapatát. A dr. Bősze Sándor által mondottakhoz szorosan kapcsolódott Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének előadása, amelyet Csertán Sándor és Noszlopy Gáspár kormánybiztosok kapcsolata 1849 nyarán címmel távollétében munkatársa, Káli Csaba olvasott fel. Csertánt októberben Zala megye kormánybiztosává nevezték ki. 1849 januárjában elhagyta a megszállt Zala megyét, és a debreceni országgyűlés képviselője lett, de májusban már ismét Zala kormánybiztosa volt. Noszlopyval rendszeresen együttműködtek, de végül a császáriak és a horvátok támadása miatt fel kellett adni Nagykanizsát, és július végén ismét kénytelen volt elhagyni Zala megyét. Az előadássorozat délutánjának kezdetén Tilcsik György bemutatta llrbán Aladár Batthyány Lajosról szóló frissen megjelent kötetét. A következő előadó épp dr. Urbán Aladár, az ELTE tanára volt, aki a miniszterelnök ítéletével kapcsolatosan elmondta, hogy a hadbíróság előtt a tizenkét vádpontból kilencet tartottak fenn, s ebből hat vonatkozott személyesen Batthyányra. A hadbíróság ez alapján Olmützben kötél általi halálra ítélte a grófot, de még aznap egyhangúlag foglalt állást a hadbíró kegyelmi kérvénye mellett is. Haynau ennek ellenére jóváhagyta az ítéletet. Batthyányt az Újépületbe vitték, ahol október 6-án, Latour felakasztásának évfordulóján, végül nem kötél, hanem — mivel egy tőrrel sebet ejtett a nyakán — golyó által végezték ki. Még tágabb kitekintést nyújtott Elena Musca, a Zilahi Múzeum történésze Szilágy megye 1848-49-ben a plébániai dokumentumok tükrében c. előadásában. A megyéből indult 1848 végén Bem ellentámadásba Szilágysomlyóra, 1849-ben pedig a megyebeli Zsibón fogták el Kazinczy Lajost. Az előadó elmondta, hogy Lakó Éva kutatásai során a megyei református temetőkben 10-12 olyan síremléket talált, amelyek felirata az akkori harcokra is utalt. Az adatok alapján igazolható az is, hogy a románok lakta területeken az előző évekhez képest emelkedett a férfi halottak száma ebben az időszakban. A konferencia záró előadásában dr. Szántó László, a Somogy Megyei Levéltár igazgatóhelyettese 1848-49 utóéletével foglakozott 1948 — Centenárium a rendszerváltás szolgálatában, különös tekintettel Somogy megyére címmel. Somogy megyében a centenáriumi év 1948. január 5-én vette kezdetét Tömpe István alispán beszédével. A szokásostól eltérő esemény volt Somogyban az, hogy Szennán díszpolgárrá avatták Tildy Zoltán köztársasági elnököt és feleségét, Kaposvárott pedig a város december 30-i közgyűlési határozata úgy örökítette meg Petőfi emlékét, hogy ugyanakkor határoztak Nagyatádi Szabó István szobrának eltávolításáról. Tilcsik György elnöki zárszavában joggal állapíthatta meg, hogy az eredeti kutatásokra épülő országos és helyi előadások jól egészítették ki egymást. Molnár János 69