Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - DOKUMENTUM - Fazekas Csaba: Hivatkozás az Internetre a történettudományban / 34–39. o.

VITA FAZEKAS CSABA HIVATKOZÁS AZ INTERNETRE A TÖRTÉNETTUDOMÁNYBAN* „Az informatika forradalma ugyanolyan hatással van a történeti információra, mint az egyéb típusú információkra."

1 — szögezte le Evan Mawdsley és Thomas Munck kitűnő, már magyarul is hozzáférhető szakkönyvük felütéseként. Ha igazuk van, akkor e hatásvizsgálatot nem kerülhetjük meg az általuk egyébként könyvükben nem érintett területen, az informatikai robbanás és a történeti bibliográfia-készítés vonatkozásában sem. Közhelyszerű megállapítás és nem szorul bizonygatásra, hogy óriási lépésekkel halad előre az információhoz való hozzáférés szerkezetváltása, szinte követhetetlen mértékben terjed a hagyományos nyomtatványok mellett az elektronikus adathordozók alkalmazása. Egyre gyakoribb az internet használata a történettudományok művelői körében is. Már jó ideje nem pusztán históriai érdekességeket, ismeretterjesztő (a vizualitás lehetőségeit is kihasználó) kiadványokat stb. tesznek fel a világhálóra,

2 hanem a legalaposabb szakmai kritériumokkal készült tanulmányokat, forrásközleményeket is. Mindez logikusan veti fel azt, hogy a történészeknek is ki kell alakítani az interneten megjelenő publikációkra vonatkozó hivatkozási és bibliográfiai rendszerüket, amely — az elektronikus információközlés e módjának sajátosságai miatt — számos elméleti és gyakorlati kérdést vet fel. Bár már többen megfogalmazták a témára vonatkozó álláspontjukat, kialakult rendszer még nincs. Ezért az alábbi írást is vitacikknek szánom. 1. Viszonylag kevés — legalábbis egyelőre — a csak az interneten megjelenő publikációk száma, a legtöbb tanulmány párhuzamosan lát napvilágot hagyományos formában és az interneten.

3 (Bár a hazai viszonyok között a világhálón a html-változatok rendsze* Az e rovatban közölt két írás közlésével a Levéltári Szemle a szorosan vett levéltárügynél tágabb horizontra tekint. Ennek oka részben az, hogy ettől az évtől a Levéltári Szemle is olvasható az interneten, ily módon lapunk is közvetlenül érintett a két írás által tárgyalt témában, másrészt pedig az, hogy információs forradalom rohamos léptékű változásainak hatása alól a levéltárak sem vonhatják ki magukat. Nem elképzelhetetlen, hogy rövid időn belül eljön az az idő, amikor egyes dokumentumok, melyek eredeti, hagyományos anyagon lévő példányát levéltárak őrzik, teljes terjedelmükben olvashatóak lesznek a világhálón. Ez esetben ezekkel az iratokkal kapcsolatosan a levéltárak gyakorlatilag csupán a megőrzés funkcióját fogják ellátni. Fenti gondolatok tükrében a Levéltári Szemle örömmel ad helyt FAZEKAS CSABA és KÖFALVI TAMÁS megkerülhetetlen aktualitású írásainak. — A szerkesztőség. 1 MAWDSLEY, EVAN-MÜNCK, THOMAS; Számítógép a történettudományban. Kalauz kezdőknek. Bp., 1996. (Osiris könyvtár. Történelem) 5. (A kiadvány remek bibliográfiát, köztük külön magyar nyelvű hivatkozásokat is tartalmaz.) A részletek helyett csupán a legjobb — népszerűsítő formában megírt, de tudományos kutatásokhoz is remekül használható — vonatkozó irodalomra hívnám fel a figyelmet: KOMÁROMY GÁBOR: Történelem az ineterneten. Bp., 1998. 151 p. 3 A vonatkozó internetes folyóiratok, kiadványok ismertetésétől, "szemezgetésétől" szintén eltekintenék. Feltétlen meg kell említeni viszont a Magyar Elektronikus Könyvtár örvendetesen gyarapodó, egyre több hagyományos kiadványnak internetes megjelentetést biztosító oldalaira, elérése: http://www.mek.iif.hu

. Érdemes még felhívni a figyelmet a hazai folyóirat-irodalomban úttörő vállalkozásra, a Palimpszesztre, amely doktorandusz hallgatóknak biztosít lehetőséget színvonalas publikációik elhelyezésére. A zömmel inkább irodalomtudományi dolgozatokat közlő orgánum 1996. évi indulásakor a szerkesztők a hazai dokto34