Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - Török Enikő: Külső-Szolnok vármegye, a Jászság és a Nagykunság Bél Mátyás műveiben és Mikoviny Sámuel térképein / 3–19. o.

posványokat és bennük halbőséget." Jászkisér ismertetésekor külön is szól a nádas mocsarakról és posványokról, „...melyekből a lakosságnak bőven van hala, kivált tavi csíkja, nem kevésbé vízimadara, szalonkája, vadkacsája és szárcsája."

24 A Tárna holt medrek sorozatával szövi át a Jászsági-sík keleti felét. Mikoviny térképén (623) a Holt Tárna Tarnabod alatt ágazik ki a Tárnából, s Tarnaörs és Jászjákóhalma között több ágban tér vissza. A Tarna-folyás, amely valaha Jászkisér felé tartott,

25 nem szerepel a térképeken, bár a jászsági mappán egy vizes terület húzódik a Tárnától Jászkisér felé. Az Ágói-patak Horttól délre, a Bene-patak Ludas és Nagyfüged között mocsárban ér véget, vagyis nem ömlöttek a Tárnába. Bél szerint a Bene patak Nagyfügednél „láthatatlan mederben a föld alá bújik, nagy tócsákat hagyva maga után."

26 A Tápiónak egyes térképeken kettő, másokon három forrásága van, s a Zagyva jobboldali mellékfolyója, Ujszásznál ömlik a Zagyvába. A Hajta Tóalmás körül ered, Jászberénytől délre egy mocsárban ér véget. A Tisza, Zagyva és a Tárna folyók, valamint az itt levő nádas mocsarak amilyen nagy hasznára voltak a vidéknek, ugyanolyan nagy kárt is okozhattak. „Ugyanis a Tisza kiöntéseivel feltartóztatja a Zagyvát meg a Tárnát, s a vidék nem csak átnedvesedik, de víz alá is merül. Tehát lehet, hogy szívből örül gabonájának, legelőinek, de gyakran szomorkodik is, mivel az áradások mindenét elpusztítják." A Tárna áradásainak okaként is hasonlóan ír Bél: „...a Zagyvába való torkollása helyén a Zagyva nagy víztömege visszanyomja a Tárna megdagadt vizét."

27 A Közép-Tisza vidéken a Tisza egyetlen baloldali mellékfolyója a Körös, Csépa mellett torkollik a Tiszába. A Hortobágy és a Nagykunság tele van elhagyott Tiszamedrekkel és morotvákkal. Elhagyott Tisza-meder például a Hortobágy és a Kakat-ér. A Berettyó a szabályozások előtt a Körös mellékfolyója volt, Bakonyszegtöl nyugatra eltűnt a Nagy-Sárrét mocsaraiban, majd Bucsa alatt folydogált a Mezőtúr alatti torkolatáig. A mai Hortobágy-Berettyó Bucsa feletti szakasza volt eredetileg a Hortobágy, amely a Berettyó Nagy-Sárrét alatti mellékvize volt.

29 A Berettyó a Mikoviny-térképeken nem Bucsánál, hanem Túrkevénél szakad ki a mocsárból, Bucsa puszta a Sárrét mocsarai közt fekszik. A Külső-Szolnok megyei térképen pedig medre nem vesz el a mocsarak között, a jobb partján fekszik Udvari, Csudabala, Csejk és Mezőtúr, bal partján pedig Dévavány, Póhalom és Sima. 24 BÉLM.: Heves megye, i. m. 77., 82. Tibiscus „emittit iterum ramum versus Sz: Iván, quem Hungari Mélyér vocant, ob impeditam profunditatem qua agrum hunc probuit. Ultra formato vicissim flexu, tantum redit ad Szolnokum, quantum a Sz. Ivány recesserat versus Szaios." L. Notitia Comitatus Hevesiensis. OSZK Kézirattár Fol. Lat. 3376., BÉL M.: A kunok és a jászok, i. m. 15. és 50., GYÖRFFY GYÖRGY: AZ Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, 3. köt. Bp., 1987. 41., FODOR R: i. m. 35. A Miller többágú, mélyen beágyazott medre régen nagy területek vizeit szállította Szolnok felett a Tiszába, a ZagyvarékásBesenyszög-Szolnok térség árvizeinek legfontosabb levezetője volt. A Pély-Jászkisér-TiszakürtJászladány-Besenyszög között a legfontosabb a György-ér és a Sajfok volt. A mocsarak vize ezután a Miller medrébe húzódott le, 1. KÁROLYI ZSIGMOND-NEMES GERZSON: AZ ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846). Vízügyi történeti füzetek, 8. Bp., 1975. 13. és 15-16. 25 KÁROLYI ZS.-NEMES G.: i. m. 16., A tiszai Alföld, i. m. 85. 26 BÉL M.: Heves megye, i. m. 95., rivus Bene, Benevize /H 27 BÉL M.: A kunok és a jászok, i. m. 16., BÉL M.: Heves megye, i. m. 89. 28 A torkolatról 1. BÉL M.: Heves megye, i. m. 9. 29 KÁROLYI ZS-NEMES G.: i. m.14-15., A tiszai Alföld, i. m. 88., 93. és 287-288. 9