Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - DOKUMENTUM - Lekli Béla: Dokumentumok a magyar begyűjtési rendszer működéséről, 1953–1956 / 38–54. o.

Földhöz fordult, tejbeszolgáltatási panaszával, amelyben megírta, hogy március 15-e óta járja eredménytelenül a községi és járási tanácsot kérésével. A szervezési főosztály a bejelentést június 17-én mégis a jászapáti járásnak küldte meg kivizsgálás céljából. Göncz Lajos Tarány panaszolta, hogy szerződött területe után nem hajlandó a községi tanács beadási kötelezettségét mérsékelni, sőt még a járási tanács sem intézkedett. Július 21-én felülvizsgálatra a panaszt mégis a nagyatádi járásnak küldte meg. A legtöbb esetben azonban a bejelentések azért kerülnek ahhoz a szervhez, amelyik már állást foglalt korábban a panasszal kapcsolatban, mert a hatóságok igyekeznek kibújni a kivizsgálás alól és az elintézést a megye a járásra, a járás pedig a községre hárítja át. A Borsod megyei Tanács a beérkezett panaszokat sablonlevéllel küldi ki a járásoknak és a községeknek. Az edelényi járás a panaszokat kivizsgálásra a községekhez továbbította, az elintézésről visszaigazolást nem is kért. A községekhez visszakerült panaszok elintézése elhúzódik vagy nem veszik figyelembe a bejelentő jogos kérelmét. Tóth József Nyíregyháza ügyét augusztus 12-én a minisztérium a Szabolcs-Szatmár megyei begyűjtési osztálynak küldte meg kivizsgálásra. Augusztus 25-én a megye a városi tanács begyűjtési osztályát kérte fel intézkedésre. Az AEK-ellenörzés megállapította, hogy a bejelentő kérelme jogos, mégis szeptember 4-ig ügyében intézkedés nem történt. Kőszegi Istvánná Fadd ügyét a Borbegyűjtési Igazgatóság január 15-én a Tolna megyei begyűjtési osztálynak küldte meg. A bejelentő kifogásolta, hogy tévesen vetették ki rá borbeadási kötelezettségét. Február 17-én a bejelentés elintézés végett a községi tanácshoz került. Február 20-án a község közölte, hogy a bejelentés valótlanságokat tartalmaz és kötelezettségét már be is adatták. Az ÁEK-vizsgálat itt is megállapította, hogy jogos volt a bejelentő kérelme. A bejelentéseknél a községek által való kivizsgálása és véleményezése a helytelen elintézésen felül még azt a hibát is magával hozza, hogy a községek rossz néven veszik a bejelentőknél, hogy nem nyugszik bele az ő döntésükbe, hanem jogorvoslatért fordul felsőbb szervekhez. A község ilyen esetekben, azonfelül, hogy elutasítja a kérést, sok esetben még megbélyegző véleményt is ad a panaszokról. Ez tapasztalható volt a korábban említett Kőszegi Istvánná esetében is, amikor a faddi tanács február 20-i jelentését az alábbiakkal zárta be: „Ez a személy a kérvények halmazát küldi és így akar a beszolgáltatás alól kibújni." Hasonló megnyilvánulást tapasztaltunk Gere Mihály Cegléd ügyében is. A bejelentő május 21-én az ÁEK-hoz fordult, hogy a saját és tartalék ingatlana beadási kötelezettségeit összevonták. A minisztériumi titkárság július 17-i válaszában közölte, hogy ténylegesen fennáll a helytelen kivetés és azt a városi tanács rövidesen módosítani fogja. Megjegyzi azonban a levél, hogy a városi tanács közlése szerint a bejelentő „izgága természetű és határozott, állandó bujtogató tevékenységet fejt ki, valamint alaptalan feljelentéseket tesz és felsőbb hatóságokkal levelezget, hogy ezzel is nehezítse az illető hatóságok munkáját." A megyei vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a panaszos termelők sok esetben reménytelenül járnak egyik hatóságtól a másikhoz, ügyükkel senki sem hajlandó foglalkozni, és a bürokratikus ügykezelési mód komoly anyagi és erkölcsi károsodást okoz. L. Szabó György nyírmadai lakostól 1952 novemberében beadási kötelezettségén felül 21,4 q burgonyát elszállítottak. A többlet után is csak "B" árat fizettek "Sz" ár he43