Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - MÉRLEG - Dóka Klára: Fond- és állagjegyzék. A Hadtörténelmi Levéltár őrizetében lévő katonai iratok. Szerk.: Szijj Jolán. Bp., 1998 / 48–50. o.

bevezetőjéből kitűnik, a Honvédelmi Minisztériumban létrehozott speciális részleg már 1915-től megkapta a magyar honvédség harctéri alakulatainak iratait, és azokat lemásolás után küldte el a bécsi Kriegsarchivba. Ausztria a Baden bei Wienben 1926. május 26-án megkötött egyezmény szerint hivatalosan is kötelezte magát a fent említett, magyar vonatkozású iratok átadására, míg a közös érdekeltségűek Bécsben maradtak. Ezek feltárására, gondozására a magyar kormány az osztrákok hozzájárulásával bizonyos számú megbízottat rendelt ki. Fenti egyezmény értelmében a Bécsből átvett iratanyag évköre 1740-től, a Mária Terézia által létrehozott Magyarországi Főhadparancsnokság megalakulásától az első világháború végéig terjed. Ehhez csatolódtak a két világháború között, majd az 1945 után keletkezett iratok, melyekről 1956-ig ad jelen fond- és állagjegyzék áttekintést. Az iratanyag csoportosításánál használták a szerzők a levéltári gyakorlatban szokásos fogalmakat, így az iratanyag fondfőcsoportokra, fondcsoportokra, fondalcsoportokra, fondokra és állagokra oszlik, melyek rendszerét (és így a fondok számozását) a katonai hierarchia szerint alakították ki. A levéltári gyűjtemény két nagy egységre oszlik, melyek között 1945 képezi a határt, a főcsoportok beosztása pedig a következő: 1945 előtti iratok I. Országos katonai hatóságok II. Területi hatóságok, alakulatok III. Egészségügyi szervek IV. Igazságügyi szervek V. Tanintézetek VI. Intézmények, testületek, egyesületek VII. Gyűjtemények 1945 utáni iratok VIII. Országos katonai hatóságok IX. Területi szervek, alakulatok X. Egészségügyi szolgálat XI. Igazságügyi szervek XII. Tanintézetek XIII. Intézetek, raktárak és egyéb szervek. Az első főcsoportba tartozó, legkorábbi iratanyag a már említett Magyarországi Föhadparancsnokságtól származik, melyből 183 fin kerület a levéltár gyűjteményébe, míg abszolutizmuskori jogutódjától több, mint 500 fm-t őriznek. Ezt követi az 1867-1945 közötti nagy egység, a m. kir. Honvédelmi Minisztérium levéltára. Itt az 1918-ig működő közös minisztérium, a polgári demokratikus forradalom után szervezett Magyar Hadügyminisztérium, a Tanácsköztársaság Hadügyi Népbiztossága és a Honvédelmi Minisztérium 1945 előtt keletkezett iratai következnek egymás után. Utóbbi terjedelme 950 fm. A fondjegyzék fenti iratokat ismertető része tartalmas, a szokásos fondtörténeti bevezetőkön kívül a szerzők részletesen ismertetik a -jórészt eredeti segédletek nélkül - mesterséges rendben kialakított állagokat, helyenként a kisebb egységeket is. Szólnak az előforduló hiányokról, a rendezési elvekről, a kutatási lehetőségekről. Az országos katonai hatóságok közé tartozott - a felsoroltakon kívül - 1867-től a m. kir. Honvéd Főparancsnokság is, mely szervet a Honvédelmi Minisztérium mellett „tisztán katonai rendelkezés céljából" hozták létre. Utódja 1919-tól a vezérkari főnökség lett. A fondjegyzék zömét az 1945 előtti területi hatóságok, alakulatok iratainak ismertetése adja. Bár ezek 1740 óta működtek, egy-két kivételtől eltekintve irataik csak az 1848 utáni korból maradtak fenn. Az 1918 előtti időből különösen fontosak az első világháború évei49