Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - KILÁTÓ - Huber, Rodolfo: A levéltári hálózat és a gyűjtőköri elhatárolódás Svájcban / 42–47. o.

3. A koordináció és együttműködés E téren fontos szerepet játszik a Svájci Levéltárosok Egyesülete (VSA). Az alábbi munkacsoportok mind az Egyesület keretei között alakultak meg. A szabályok szerint, az Egyesület elnöksége úgy választja tagjait, hogy minden kulturális régió és minden levéltártípus jelen legyen (tehát a Szövetségi Levéltár, a kantonok és a városok levéltárai). Ez év márciusában értekezletet tartott az Egyesület. A téma a következő volt: "Kantonok és városok sokrétű együttműködése a levéltárügy területén". Az értekezlet során világossá vált, hogy több olyan lehetőség kínálkozna, ami megkönnyítené az együttműködést. Elsőként szeretném említeni a Svájci Városi és Községi Levéltárak Munkaközösségét. Ez a csoport kb. 10 évvel ezelőtt alakult meg a zürichi városi levéltár kezdeményezésére. A szervezet 2-3 évenként rendezvényeket szervez. Ennek eredményeként adták ki a svájci városi és községi levéltárak jegyzékét. E grémium célja a tapasztalatcsere. Sajnos a közösség gyenge azonban ahhoz, hogy saját „levéltárpolitikát" folytasson, mint a kantoni levéltárak. A városok és a kantonok levéltárainak kapcsolata különböző. Wallis kantonban, a községi levéltárak iratanyagát az 1900-as évig a kantoni levéltárban gyűjtötték és őrizték. A községi levéltárak autonómiája ebből a szempontból nagyon kicsi. Graubünden kantonban, a kanton és város levéltára közti viszonyt már a 19. században törvénybe foglalták, ami előírja, milyen iratokat kell megőrizni. Előírják a levéltár berendezésének feltételeit, a határidőket és a kutatás feltételeit. A szakfelügyelők ötévenként ellenőrzik a városi levéltárakat. Tessin kanton a '90-es évek elején kezdett el törődni a városi levéltárakkal, miután évtizedeken keresztül elhanyagolta őket. A kantoni levéltár kereti között létrehoztak egy olyan hivatalt, amelyik a városok kérésére megszervezi a levéltárakat és gondozza. A nagyobb anyagi és infrastrukturális költségeket a város fedezi; a személyi költségek nagyobb részét a kanton. Ez a lehetőség nagyon sok város számára érdekes lehet, de nekik kell kezdeményezni és kérni a támogatást. Az a lehetőségük is megvan, hogy más intézménytől kérjenek támogatást, ezek azonban gyakran nem rendelkeznek szakértelemmel. Tessin kantonnak nincs levéltári törvénye. Basel-város kantonjára ugyanezek vonatkoznak. Említésre méltó, hogy néhány városi levéltár, mint pl. Zürich, Bern és Genf egyenrangú a legtöbb kanton levéltárával. A Szövetségi Levéltár és a kantonok levéltárainak együttműködése már más szinten mozog. Az Egyesület keretei között két grémiumban „intézményesítették" a kooperációt: 1. Svájci Levéltári Igazgatók Konferenciája Először 1994. november 18-án ült össze a konferencia. Önálló grémiumként működik. Tagjai: A kantoni területi állami levéltárak vezetői A Szövetségi Levéltár igazgatója Liechtenstein Hercegség főlevéltárnoka A konferencia 2-3 alkalommal ülésezik évente, célja a kantonok egymás közti és a Szövetséggel való együttműködése a következő területeken: levéltárpolitikai kérdések, levéltárjogi kérdések, információ- és tapasztalatcsere, koordináció és harmonizálás szakmai és technikai szempontból. 46