Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - Csekő Ernő: Két választás Pincehelyen / 22–28. o.

A történések sora a pótválasztás sikeres lebonyolításával még nem ért véget. Már október 2-án, a tragédia éjszakáján megkezdett nyomozás, majd nyomozati eljárás folyamán 72 személy - majdnem kivétel nélkül néppárti, (egyik kivétel Halom Vince nagyszokolyi református pap volt) köztük 4 megyebizottsági tag és 11 községi képviselő - ellen emeltek vádat. De a vádlottak közt található Streicher Péter hőgyészi, Francsics Pál regölyi, Pintér József ozorai, Pelcz Árpád szakadáti plébános mellett a jelölt, Szűcs József is.

27 Az eljárás folyományaként a közigazgatási bizottság november 8-án felfüggesztette állásából a pincehelyi községi pénztárost, a másodfokon vádolt Pöcz Józsefet.

28 A Tamási Takarékpénztár igazgatóságának tagját - a szintén vádolt Bubics Antal ügyvédet pedig tagtársai szólították fel tagságának szüneteltetésére.

29 A törvényszéki per kimeneteléről sajnos iratanyaga hiányában nincs információnk. Epilógusként megjegyezzük, hogy az 1901. év végi megyebizottsági választáson a pincehelyi kerületben Szűcs Józsefet és Pöcz Józsefet, az ozoraiban Szévald Mórt választották meg, akit a december 28-i megyei tisztújításon újfent a tamási járás főszolgabírójának választottak.

30 A szereplők tehát maradtak, de maradt még jó ideig az elavult választási rendszer is. Pedig több politikai erő, így a függetlenségi párt mellett a Néppárt is követelte a választási reformot, és az utóbbi választási programjában a választójog kiterjesztése mellett a községenkénti szavazás is szerepelt. Ennek jelentőségét a Pécsi Közlöny november 10-i száma - valószínűleg a pincehelyi tragédia hatására is így magyarázta: "Ha a polgárok községenként szavaznának, akkor nagyon meg volna könnyítve a dolog, mert elesnék a fuvarbér, elesnék az etetés-itatás és megszűnnének azok az izgalmak, amelynek vége legtöbbször véres verekedésben vagy katonai brutalitásban talált állítólag helyes megoldást." S bár a választási reform az 1904-1906-os politikai válság küzdelmeinek középpontjába került, sőt az általános és titkos, községenkénti szavazáson alapuló választójog megalkotása is felmerült, a választási rendszer - gyakorlatban is végrehajtott - reformjára 1920-ig kellett várni. Addig még sokan életüket vesztették. Például az 1906-os országgyűlési választásokon összesen harmincketten.

31 JEGYZETEK Az 1901. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények I kötet, Budapest, 1901. 128-131. old.; Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban: TMÖL) Központi Választmány iratai (KV i.) választói névjegyzékek. 2 Varga Lajos: Országgyűlési választások a dualizmus korában. In: Parlamenti választások 1920-1990, Budapest, 1994. 20-21. old.; Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Budapest, 1988. 78-80. old. Szabó Dániel: A Néppárt megalakulása. In: Történelmi Szemle 1977.176-208. old.; Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programjai. Budapest, 1971.144-154. old Szabó Dániel: A Néppárt az 1896. évi országgyűlési választásokon. In: Századok 1978. 733-751. old. 5 Tolnavármegye 1896. október 11, 18, 25, november 1.; TMÖL Alispáni iratok (AI. i.) 2727/1896. 6 1899 évi Törvénytár Budapest 93-102,159-161. old. 7 TMÖL Főispáni iratok 292/1901. 8 Tolnavármegye 1901. szeptember 8,15, 22 29; Tolnamegyei Közlöny 1901. szeptember 19, 26. 9 Pécsi Közlöny 1901. szeptember 15,19, 22, 26, 29. Tolnavármegye 1901. szeptember 29. Tolnavármegye 1901. szeptember 22. 12 TMÖL Tamási főszolgabíró iratai (Tamási fszb. i.) 7731/1901. 27