Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - Borsodi Csaba: Az egyetemi levéltáros képzés jelene, jövője: az MLE 1999-es országos vándorgyűlésén Kecskeméten elhangzott előadás szövege / 18–21. o.

öt év múlva jelentkeznek, ezért nagyon nehezen lehet ad hoc jellegű feladatokhoz igazítani egy képzést). Már az 1990-es képzési rendszerben is szerepelt a modern adathordozók és archiválásuk tantárgy és a Számítógépes rendszerek, levéltári adatok számítógépes feltárása című tantárgy. Ez továbbra is szerepel, ennek a belső struktúráját kívánjuk átalakítani, de önkritikusan meg kell állapítanunk, hogy erre megfelelő szakembereket eddig még nem találtunk és a szükséges számítógépes hátteret sem sikerült még teljesen kialakítanunk. Pályázatok útján szereztünk be és próbálunk meg gépeket beszerezni, de arra valószínűleg sohasem lesz megfelelő anyagi erőnk, hogy a magyar levéltárakban használatos rendezési programokat meg tudjuk szerezni, bár az is lehet, hogy erre nincs is szükség. Hallgatóink alapvető számítástechnikai ismertekkel már rendelkezni fognak, hiszen az általános képzés keretein belül is kötelező a számítástechnika alapjainak elsajátítása. Ezeknek a tárgyaknak az oktatásában szívesen veszünk minden segítséget a levéltáraktól. A képzés átalakítása során létrehoztunk négy olyan tanegységet, amelyeknek az elvégzése minden hallgató számára kötelező, de tartalmuk szabadon határozható meg. Ezekbe kerültek olyan tárgyak, mint pl. családi levéltárak, gazdasági iratok, levéltár igazgatási, levéltár szervezési ismertek, irattári ismeretek stb. Ezek a tanegységek szabadon változtathatók, tehát ha a levéltárakban hirtelen olyan rohammunka érkezne, amire fel kell készíteni a jövendő levéltárost, akkor ennek az alapjai itt megtaníthatok. Ez a féléves kurzuskínálatot készítők feladata és felelőssége, hogy ide mi kerül be. A képzési idő negyedik szakasza az un. gyakorlati képzés. Az 1998-as változtatás radikálisan növelte a gyakorlati időt és ez az a pont, ahol a magyar levéltáros társadalom segítségét igényli tanszékünk. Az új képzési szisztémában minden hallgató számára kötelező 1 félév gyakorlat a Magyar Országos Levéltárban, ami heti két teljes napot jelent. Ezt szemeszteren belül oldjuk meg, tehát a rendes tanulmányi időszakban. A képzési terv ezen kívül minden hallgató számára előír 10 nap gyakorlatot önkormányzati levéltárban. Nem teszünk különbséget a levéltárak között, tehát bármelyik levéltárban elvégezhető ez. Úgy gondoljuk, hogy a hallgatók a 6. félév elvégzése után tudják leghasznosabban eltölteni ezt a 10 napot. Ehhez kérjük az önkormányzati levéltárak segítségét, és egyben ajánljuk is , hogy vegyenek részt a képzésben, hiszen elképzelhető, hogy valamely hallgatónk a gyakorlat során dönti el, hogy szívesen menne oda dolgozni. A gyakorlatok harmadik része a szak-, illetve nyilvános magánlevéltárban végzendő 5+5 napos gyakorlat. Úgy gondoljuk, hogy egy végző levéltárosnak ismernie kell a teljes magyar levéltári hálózatot, képesnek kell lennie arra, hogy bármelyik levéltártípusban dolgozni tudjon. A levéltár szakon két szigorlatot kell tenni és természetesen szakzáróvizsgát. A tanszék a következő években be kívánja vezetni, hogy a szakdolgozat vagy kormányzattörténetből, vagy valamely levéltár rendezési, iratfeltárási munkájából készüljön, ehhez szeretnénk ha az egyes levéltárak különböző témákat ajánlanának hallgatóinknak. II. A jövő. Bizonyára tudja mindenki, hogy a magyar felsőoktatás folyamatos változtatások, reformok időszakát éli immár 10-15 esztendeje. Ezek a változások még nem értek véget. A 90-es évek egyszakos képzése után a fejlődés abba az irányba mutat, hogy újra a kétszakos képzésé a jövő. A levéltáros szak a lehető leggyorsabban vissza kívánja állítani a kétszakosságot. Az az elképzelésünk, hogy a régi gyakorlatnak megfelelően történelem-levéltár szakos képzést fogunk folytatni. Azt itt hozzá kell tennünk, hogy az egyszakosság ellenére hallgatóink nagyobb része ma is két szakon tanul. A reform további része a 2001 szeptem20