Levéltári Szemle, 49. (1999)
Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - Szögi László: A magyar levéltárosképzés ötven éve, 1949–1999 / 3–17. o.
A képzés keretében a hallgatók ettől kezdve valóban sokkal több levéltár munkájával ismerkedtek meg, a hosszabb idő alatt lehetőség nyílott szinte minden levéltártípus meglátogatására. 1980-ban nyugdíjba ment Sinkovics István professzor, helyét nem sokkal később Kállay István egyetemi tanár vette át, aki a Magyar Országos Levéltárból került a tanszékre. A képzéssel kapcsolatos problémák, a specializáció sikertelensége a nyolcvanas évek elején magával hozta az A szak B szakká minősítését. A tanszéken ekkor az a vélemény alakult ki, hogy a már egyetemre bekerült történész hallgatók közül, könnyebb kiválasztani a levéltár szak iránt valóban elkötelezett hallgatókat. Az 1983/84-es tanévtől egészen 1988 nyaráig ezért B szakként négyéves tanulmányi idővel történt a képzés. 31 Közben a képzés problémáival többször foglalkozott a Magyar Levéltárosok Egyesülete, illetve különböző szakmai rendezvények. Közvetlenül a rendszerváltás előtt az 1988/89-es tanévtől kezdve újra A szak lett a levéltár. Az A szakká minősítés mellett részben a szakma presztízsét hozták fel érvül, részben a bölcsészképzés átalakult rendjében, az egyszakosság bevezetésekor nem láttak más megoldást. A nyolcvanas években még kétszer volt lehetőség a hároméves kiegészítő szak indítására, de az elmúlt évtizedben az egyetemi oktatás reformja során megszűnt a kiegészítő szak fogalma. A kilencvenes években évente 10-15 elsőéves levéltáros felvételére került sor. A tantervet a szakmai viták során folyamatosan korszerűsítettük, és igyekeztünk a szakma igényeihez is igazítani. Nagy gondot okozott és okoz jelenleg is a lemorzsolódás, hiszen az A szakjellegéből következik, hogy sokan mennek el innen más szakirányokba. Az egyszakosság lehetősége - véleményem szerint - nem használt a levéltár szaknak, hiszen történelmi tanulmányok, illetve német és latin nyelvi tanulmányok nélkül a szakon tanultak, mintha alapjukat vesztenék. Nem véletlen, hogy egyszakos hallgatóink napjainkban is 2-3-4 évvel később újabb szakot vesznek fel, legtöbbször történelmet. Mivel azonban mostanában az egyetemi tanulmányok ideje, társadalompolitikai okokból 8-10 év hosszúságúra tolódott ki, ez a lemorzsolódással együtt ma is ahhoz vezet, hogy évenként a vártnál kevesebb diplomás levéltáros végez. Kállay István profeszszor 1997-ig vezette a tanszéket, és helyét Kardos József foglalta el. 1999 őszén Bertényi Iván kapott tanszékvezetői megbízatást. A közelmúltban újabb, kisebb korrekció történt a tanterven, és megtörtént a tanszék és a szak akkreditációja. Ötven évvel az oktatás megkezdése után ma az alábbiak szerint alakul a Levéltár szak tanterve, az 50 tanegység. Bevezető képzési szakasz (11 te. 25 óra) Megnevezés T.e. fajta Heti óraszám Latin nyelv I. G 4 Latin nyelv II. G 4 Latin nyelv III. Z 2 Közép- és kora újkori latin nyelvű (nyomtatott) forrásszöveg olvasása G 2 Német nyelv I. G 3 Német nyelv II. G 2 Német nyelv III. G 1 Német nyelv IV. Z 1 Magyarország történeti földrajza LG 2 31 ELTE BTK tanrendje 1981... 1988 15
