Levéltári Szemle, 49. (1999)
Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - Szögi László: A magyar levéltárosképzés ötven éve, 1949–1999 / 3–17. o.
A beiskolázási létszámot az elkövetkező években évi 6 főben lehet megállapítani. Ennél több kiválasztására viszont nincs is lehetőség a jelenlegi történelem szakos hallgatói létszám mellett. Megvizsgálandó viszont, hogy a vidéki karokról nem lehetne-e átvenni levéltár szak iránt érdeklődőket és arra alkalmas hallgatókat. A levéltárnok képzés tervszerűbbé tétele érdekében gondolni kellene arra, hogy az irányítás és felkészítés erre a szakra - esetleg állami ösztöndíjjal - már a középiskolában megkezdődjön. Az átszakosodásnál lehetőleg előnyben kell részesíteni azokat, akiknek eredeti második szakja latin vagy német nyelv. Mivel a levéltárakban igen nagy a fluktuáció, sokan kerülnek levéltárosi munkakörbe szakképzettség nélkül, ezért a kiegészítő, ül. levelező képzés beindítása halaszthatatlanul szükségesnek látszik. Egyidejűleg megvizsgálandó: szükséges-e a továbbképzés megkezdése az egyetemeken." Ezen az értekezleten merült fel tehát az a lehetőség, hogy a levéltár C-ből B szak legyen, és egyebek mellett évi 6 főben javasolták meghatározni az egyes évfolyamok létszámát. Jelen sorok írója ekkor került az első hat fős évfolyam tagjaként a levéltár szakra. 1970 elején folytatódtak az előkészületek a levéltáros szak tantervének átalakítására. Az Országos Levéltárban 1970. január 29-én tartott megbeszélésen 19 a résztvevők továbbra is a C szak fenntartás mellett voltak, de úgy hogy a hallgatók az egyetem elvégzése után egy évig mint gyakornokok szolgáljanak a Magyar Országos Levéltárban, vagy az Új Magyar Központi Levéltárban. Ez növelte volna az utolsó félévben a gyakorlati órák beállításának lehetőségét. Érdemes megemlíteni, hogy a tanszék először 1970 végén kezdeményezte „Számítástechnikai és az alkalmazási ismeretek" címen egy speciális kollégium beállítását a levéltáros tantervbe, a KSH Számítástechnikai Oktatási Központját kérve fel ezen óra megtartására. 20 1970-ben kezdeményezték Mezey László több évtizedes oktatói tevékenységének címzetes egyetemi tanári címmel való való elismerését. A LIG 1970 nyarán hivatalosan is javasolta a hároméves kiegészítő levelező levéltáros szak beindítását, mert mint írták „a különböző levéltárakban meglehetősen nagyszámú olyan levéltárosi besorolású munkatárs dolgozik, akiknek nincs levéltáros képesítésük. ... s legfeljebb továbbképző tanfolyamokon kapnak elméleti képzést." 21 A Levéltári Igazgatóság 21 szóbajöhető jelöltről írt, tehát várható volt, hogy a kiegészítő szakon a nappalinál sokkal nagyobb létszámú évfolyamokra lehet számítani. A kiegészítő szakos képzés azután 1971 őszén 24 hallgató részére kezdődött meg, speciális tanterv alapján, amelyet a minisztérium nem sokkal előtte jóváhagyott. Az évek óta változatlan létszámmal működő tanszék a kiegészítő szak beindulása után egyre nehezebben tudta ellátni sokirányú oktatási feladatait. Sinkovics professzor 1971 nyarán kezdeményezte Bak Borbála gyakornoki alkalmazását, s ezzel egyidöben azt, hogy Gecsényi Lajos kapjon kinevezést a tanszékre. 22 Már itt jelezte, hogy további fiatal oktatók alkalmazását tervezi. ELTE Lt. 101/a. T.S. tsz.iratai 1970.évi nem ikt.iratok. Sinkovics professzor levele Girus Károly főelőadó részére 20 Uo.mint előző jegyzet Sinkovics István tszv.egy.tanár levele Székely György dékánhoz 1970.december 23. Ld.még8/b. 4/1971.sz.irat 21 ELTE Lt. 8/b. BTK Dékáni Hivatal iratai 793/1970 re. A Levéltári Igazgatóság 94928/1970.XVIII.sz. feljegyzése a Felsőoktatási Főosztály részére 22 ELTE Lt. 101/a T.S tsz.iratai 1971.évi nem ikt.iratok Sinkovics István felterjesztése Székely György dékánhoz 1971.július 20. 11
