Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - HÍREK - Pintér Ilona: A Magyar Levéltárosok Egyesületének Országos Vándorgyűlése, Kecskemét, 1999. augusztus 23–26. / 60–69. o.

zálása. A levéltáros diploma nemzetközivé tételéhez világos célok kellenek nálunk is, beleértve az Országos Levéltárban végzendő gyakorlatot. Borsodi Csaba /ELTE/ a Reformelképzelések a levéltárosképzés jövőjéről című előadását a mai helyzet ismertetésével kezdte. Most egyszakos képzés folyik, ami sok változást hozott az előbbiekhez képest, de további reformok várhatók, amelynek fő oka a kreditrendszer 2001-es bevezetése. A jelenlegi tanterv 1992-ben született, 1998-ban módosították. Az oktatás négy szakaszra oszlik, ezek: bevezető szakasz, törzsszakasz, szakismereti szakasz és gyakorlati szakasz. Az első szakaszban a német és latin nyelvi ismeretek megszerzése a cél, így ez megfelelő nyelvismeret mellett el is maradhat. A második szakaszban a kormányzat- és hivataltörténet és az iratképző szervek működésének megismerése a fő feladat. A harmadik szakaszban a történeti segédtudományoké a főszerep, és itt kapják meg a diákok az irattári, iratismereti, rendezési, selejtezési, segédletkészítési, reprográfiai stb. ismereteket. A negyedik szakasz a gyakorlati képzésé. 1998-tól fél éves kötelező szakmai gyakorlaton kell résztvenniük a hallgatóknak az Országos Levéltárban. A jövő egyik legfontosabb célkitűzése a kétszakos - történelem-levéltár szakos - képzés visszaállítása. Breinich Gábor az előadónak arra a megjegyzésére reagált, amely szerint a modern adathordozók archiválása is szerepel a tananyagban, de a hatékony képzéshez szükséges számítógépes háttér csak töredékében áll rendelkezésre. Elmondta, hogy a BFL pályázati pénzekből vásárolt programokat, amelyeket hasznosítani lehetne az egyetemi oktatásban is. A levéltár fogadni tudná a hallgatókat, segítve a számítástechnikai ismeretek elsajátítását. Szögi László megköszönte Breinich Gábor felajánlását, de mint mondta, az egyetemi levéltárban van ilyen központ, így a képzés megoldható az egyetemen belül. A második nap szakmai programjának végén került sor Dóka Klára /MOL/ előadására a levéltári szakképzésről. Az első segédlevéltárosi kurzus néhány hónapja fejeződött be sikeresen. 2000-ben kezd majd az új csoport. A levéltárkezelői tanfolyamok szervezése már hosszabb múltra tekint vissza, ennek már megvan a kialakult tanrendje, előadói gárdája és a felkészülést megfelelő jegyzetek segítik. Gond lényegében csak az irattárosképzés területén mutatkozik. Az irattárosok feladatai lényegesen mások, mint a levéltári kezelőké, nem szerencsés a tanfolyamot a két csoportnak együtt tartani. Jó lenne, ha az önkormányzati levéltárak vállalkoznának irattárosképző tanfolyamok szervezésére. Ennek a gyakorlatban többféle hozadéka is lehetne. A legfontosabb ezek közül valószínűleg az lenne, hogy szorosabb kapcsolatot tudnának kiépíteni az illetékességi területükön működő irattárakkal, ami javíthatna az iratátadáskor levéltárba kerülő anyag rendezettségének és selejtezettségének minőségén. A dolog - mármint az irattárosképzés - annál inkább kivihető lenne, mivel jó oktatási segédanyagok állnak rendelkezésre. xxx A vándorgyűlés harmadik napján került sor a plenáris ülésre, amelynek előadója Molnár József minisztériumi osztályvezető, tárgya pedig a magyar levéltárügy aktuális hely65