Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - MÉRLEG - Kőhegyi Mihály: Apró Erzsébet: Bács-Kiskun Megyei Tanács VB-ülési jegyzőkönyveinek témakatalógusa 1950–1990. (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Segédletek III) Kecskemét, 1998. 457 p. / 55–56. o.

Apró Erzsébet: Bács-Kiskun Megyei Tanács VB-ülési jegyzőkönyveinek témakatalógusa 1950-1990. (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, segédletek III) Kecskemét, 1998. 457 p. A tanácsrendszer belső mechanizmusának működése, csupán egyetlen megyére vonatkozó rendeletalkotásának menete, azok hatásai szinte a mában is érezhetőek. Ennek ellenére nincs átfogó feldolgozása, sőt a részletkérdések feltárása sem kezdődött még meg, pedig 40 éves működésének vizsgálata szükségszerűvé teszi annak megméretését és ez úgy véljük - főleg történészeink feladata. Ezt a felmerülő igényt elsőként a Fővárosi Levéltár ismerte fel, s kezdeményezését több megyei levéltár karolta fel, sőt a Bács-Kiskun Megye Levéltár most a végrehajtó bizottság jegyzőkönyveinek témakatalógusát is összeállította, hogy helytörténészeknek és a napi munkájuk során minduntalan korábbi rendelkezésekhez visszanyúlni kénytelen polgármesteri hivatalnak, a megyei önkormányzatnak a visszakeresést megkönnyítse. A kigyűjtött tárgy sorozati anyagok híven tükrözik, hogy a VB működésének első 40 éves szakában milyen sokrétű ágazati feladatot látott el a megye gazdasági, társadalmi és urbanizációs arculatának formálásában. Ugyanakkor az ülések témakörei szépen érzékeltetik az egyes időszakok (1953., 1956., 1958.) politikai légkörét, a kézi vezérlésű államapparátustól, a kegyetlen megtorláson keresztül a lassú fellazulásig, majd az egyre kétségbeesettebb kísérletekig, hogy a hatalmat fenntartsák. Az 1950-es évektől az 1990-es évekig terjedő időszakot megérteni és feldolgozni akaró történész nem kerülheti meg az egyes települések VB anyagának vizsgálatát, s ez a kiadvány elsősorban ehhez nyújt segítséget. Az ilyen katalógusok használhatóságát döntő módon összeállítójuk tudományos felkészültsége és probléma-érzékenysége határozza meg. A napirendi pontokat - s ez szinte természetes és célszerű - a VB ülések sorrendjében közli, aztán három oszlopban a jegyzőkönyvi határozatok száma, a jegyzőkönyvi határozatok oldalszáma, valamint a csatolt mellékletek oldalszáma következik. Bizonyára terjedelmi okok játszottak közre abban; hogy csak az egyes évek elején tünteti fel a három oszlop feloldását, illetve megnevezését. Jobb lett volna, ha minden egyes oldalon, élőfejes módon szerepeltetné az évet, mert így a visszakeresés nehézkes. Ugyanez vonatkozik a kötetek számozására is, hiszen eleinte két, majd három kötetnyi terjedelműek a jegyzőkönyvek, s ha a többnyire két-három oldallal előbb megadott kötetet - tehát egyetlen sort - átugrik a kutató szeme, akkor újra kérheti az anyagot a levéltárostól. A néhány oldalnyi terjedelemtöbblet megérte volna, sok felesleges fáradságtól kímélte volna meg a kutatót és a levéltárost. A megye déli része, az úgynevezett Felső-Bácska nagyon megszenvedte az ötvenes éveket, sőt a hatvanas évek elejét is. A leépülés már a háború után megkezdődött a svábok kitelepítésével. Folytatódott a "láncos kutya" időszakkal - vagyis a titóista Jugoszlávia elleni kampánnyal - padlássöprésekkel, a bácskai bunyevácok üldözésével. Amíg az előb55