Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - HÍREK - Bakos Katalin: A magyar tervezőgrafika kezdetei: üzleti nyomtatványok kiállítása az Országos Levéltárban / 69–74. o.

vállalt szerep. A Werbőczi Nyomda névadója barokk portré-rézkarcok stílusát idéző rek­lámját a történeti tekintélyre alapozza. A grafikai forma választása sosem véletlen. Vala­milyen hagyomány kiválasztása vagy a hangsúlyos újítás mindig tudatos, sőt, néha prog­ramszerű. A motívum és a forma együtt fejezi ki a nyomtatvány megrendelőjének közlen­dőjét. E grafikák mélyebb tartalma ugyanakkor már nem egyszerűen egy műfaj módosulá­sának a jele, hanem elválaszthatatlan a képzőművészeti szimbolizmus magyarországi szü­letésétől a századfordulón. Érdekes nyomonkövetni a nyomdák grafikai arculatának nagyobb változását. Már volt szó a mindig megújuló Kner nyomdáról. Több más példa közül az Athenaeumot emelném ki, melynek díszes, szecessziós, arannyal nyomott, a növénydíszbe miniatűr tájképet fog­laló virtuóz litográfiáját 1930 körül puritán, groteszk betűs levélfej váltja fel, melyet szimmetrikusan középre helyezve az oválisba foglalt, emblémává alakított Pallas Athéné ábrázolás kísér. 1930 a funkcionalista tervezés sikerének éve, a patinás kiadó sem vonhatta ki magát ezalól. A későbbiekben is megőrzi ezt a szigorú formát, csak a groteszk betűket antikvák váltják fel. Ez a múltba lépés azonban már nem jelent visszalépést, megmarad a modern tipográfia szigorú harmóniája. Bakos Katalin 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom