Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - HÍREK - Czégény Istvánné: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltári Nap / 61–63. o.

tok is azt mutatják, hogy a rendszerváltás aktív szereplőinek magániratai nagy jelentőségűek, mert ezek nagy része nem lévén közirat, soha nem kerülne levéltárba. A közgyűlés az elnök zárszavával ért véget, a következő helyszínként valamelyik kelet-magyarországi levéltárat jelölve meg. Bükéi Irén Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltári Nap Az 1998. március 12-én megrendezett Levéltári Nap apropóját az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója adta. A rendezvénynek a megyeháza adott otthont, melynek dísztermében Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a több mint száz főnyi hallgatóságot. A tanácskozást Zádorné dr. Zsoldos Mária, a levéltár igazgatónője vezette. Elsőként Urbán László kandidátus „1848 szerepe a gazdasági és társadalmi fejlődésben" című előadásában az 1848-as forradalom országos jellemzőiről szólt, utalva nemzetközi összefüggéseire is, kisebb mértékben tért ki a helytörténeti vonatkozásokra. Rámutatott arra, hogy 1848 a magyar történelemnek az az időszaka, amelyet a társadalom a leginkább sajátjának érez és elemezte ennek okait. Hangsúlyozta, hogy 1848 vívmányai annyira időszerűek és nagyjelentőségűek voltak, hogy azokat megsemmisíteni már a szabadságharc veresége ellenére sem lehetett. A különböző társadalmi rétegek által megfogalmazott követeléseknek, programoknak az áprilisi törvényekkel való összevetésével dokumentálta az alapvető kérdésekben érvényesülő nemzeti egységet, de említést tett olyan esetekről is, amikor a liberális nemességet képviselő központi hatalom és a radikális csoportok, rétegek - főként fiatalok - között ellentét alakult ki egy-egy konkrét intézkedés vagy annak tervezete kapcsán. Az előadó röviden szólt a pesti események helyi hatásairól, utalva egyebek közt a közlekedés új vívmányainak (gőzhajó, vasút) információáramlást gyorsító szerepére is. Bagi Gábor kandidátus a megyei levéltárban végzett kutatásai alapján állította össze előadását a katonaállítás sajátosságairól és problémáiról. Szólt a Jászkun Kerület kiváltságos helyzetéről, aminek következtében a feudális rendszer felszámolásának politikai követelése ezt a régiót nem érintette. A magát nemesnek vagy azzal egyenlőnek tekintő helyi lakosság körében mégis a feudális kor katonaállításának egyes sajátosságai rögzültek. Sajátos volt a (nemesi) lovas szolgálathoz, illetve a harcoló alakulatokba való sorozáshoz ragaszkodás. Többször is önként ajánlottak gyalogság helyett lovasságot, ami általában drágította a katonaállítást. A harcoló katonai alakulatok hazafias áldozata sem volt jelentéktelen. A Jászkun Kerület lakossága a szabadságharc során nemzetőrséget, sorkatonaságot és népfelkelőket állított. Az előadó hangsúlyozta, hogy a másfél év alatt fegyveres harcra mozgósítottak száma megközelíthette, esetleg túl is haladhatta a népesség 10%-át. Ez még akkor is nagy arány, ha figyelembe vesszük, hogy ezek zöme nem volt ütközetekben bevethető. 61