Levéltári Szemle, 48. (1998)
Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - HÍREK - Frivaldszky János, id.: Hajdani idők levéltárosai / 76–78. o.
taníttatták, bátyját követve valószínűleg a jezsuiták pozsonyi gimnáziumába járt. Sánta, ezért nem alkalmas sem katonai pályára, sem papira, de az apai kis birtok igazgatására sem Püspökiben, amely úgy is tele volt adósságokkal. Tizennyolc évesen megnősült és az Esztergom megyei Kéménd községben telepedett le. Sógorai Nittrai Gábor budai jogász professzor, királyi tanácsos volt. Frivaldszky korán megözvegyült, majd 1775-ben újra nősült, átköltözött Esztergomba. Első házasságából származó gyermekeit sógora vette gondjaiba. 1783-ban Esztergomban jurátus (esküdt) lett a megyénél, Trencsén megyei bizonyítványa alapján 1784-ben nemességét ott is kihirdették, egyúttal bátyja után némi örökséget is kapott. 1786-ban rendbe tette a megyei levéltárat a század elejétől kezdődően. Elmondhatjuk róla tehát, csak érettségije volt, és a levéltárral - mint ráérő sánta ember - jurátussága mellett foglalkozott. Vagyontalanként halt meg, hasonnevű fia hivatásos katona lett. Frivaldszky Imre (Bacskó 1799 - Jobbágyi 1870) levéltárosi tevékenységéről egyetlen adatunk van. Természettudós, zoológus, közelebbről entomológus, később a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Frivaldszky Józsefnek igen távoli rokona, a nemességet megszerző Frivaldszky Jánostól (1545-1606) egy egészen más ágon származott. Apja a Zemplén megyei Bacskón volt a báró Fischerek jogtanácsosa, anyja FrivaldszkyJMária Terézia a család ismét egy egészen más ágának leszármazottja volt. 0 maga 1821-ben fejezte be Pesten az orvosi egyetemet és doktorált egy kígyókról szóló könyvvel. Ugyanaz év nyarán otthon Hegyalján tartózkodott. Akkorra tehető levéltárosi tevékenysége, amikor is a szülői háztól 25 km-re fekvő Homonnán lévő Drugeth-levéltár anyagát rendezte. A munkát valószínűleg pénzkeresetért vállalhatta, hiszen eléggé szűkös anyagi körülmények közt élt, szülei öt gyereket neveltek. Frivaldszky Imre végzettsége ugyan egyetemi volt, de nem bölcsészi. Frivaldszky János (Rajec 1772-1841 k.), az előbbi Frivaldszky Imre elsőfokú unokatestvére. Apja Frivaldszky András, a Thurzó-közbirtokosság lietavai uradalmának provisora Rajecen, anyja Tempis Julianna. A gimnázium alsó osztályait Nyitrán végezte, a felső osztályokat Trencsénben bentlakóként, ösztöndíjjal, tekintettel a család által nevelt öt gyerekre. A gimnáziumot elvégezve lovas katonának állt, Nógrád megyében állomásozott, ahol 1799-ben felvették a megyei nemesek névsorába. Családja nem tudta tartózkodási helyét, mert 1802-ben, amikor örököltek, két nővére országszerte köröztette. Az örökség eléggé jelentős lehetett, mert leszerelt a katonaságtól, 1804-ben Trencsében megnősült és a megyénél vállalt hivatalt: levéltáros lett 1815-től 1840-ig. O őrizte a Frivaldszkyak családi levéltárát is 1831-től 1836-ig. E levéltárat a Frivaldszky család Frivald község soltészbírói feladatát ellátó tagjai 1413-tól gyűjtötték össze és őrizték. Az utolsó soltészjogon működő bíró halálával (1805) a család más tekintélyesebb, Frivaldon birtokos tagjai 1836-ban a levéltárat átadták Frivald község birtokába, maguk csak a címeres levelet tartották meg, tekintve, hogy a többi irat elveszítette korábban fontos jogbiztosító jelentőségét. Jóval később az iratok a zsolnai főszolgabírói hivatal levéltárába kerültek, ahol 1914. január 28-án Radványi Miklós levéltáros az iratokról elenchust készített. Radványi a levéltárat jelenlegi rendjébe, 56 numerusba rendezte. Az iratok terjedelme 0,25 fm. A fond Budatin várából Túrócszentmártonba került, onnan jelenlegi helyére, a biccsei levéltárba (Őtátny Archív, Bytca). 3 A fond „Rod Frivaldsky" 4 , ill. „Obec Rajecká Lesná" 5 néven egyaránt szerepel, tekintve, hogy Frivaldot a második világháború után ez utóbbi névre keresztelték át. id. Frivaldszky János 11
