Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - HÍREK - R. Rácz Katalin: A Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének 1997. évi konferenciája Nyíregyházán / 71–76. o.

gazdasági levéltár irat- és térképanyaga három folyóméter töredék kivételével. Jobb a helyzet a győri levéltárban, ahol 19 folyóméter gazdasági iratanyag található, a többi tűzvészben és a második világháborúban pusztult el. A püspöki gazdasági levéltárak közül a legteljesebb a váci gyűjtemény (kb. 120 folyóméter), amelyet a Pest Megyei Levéltár váci fióklevéltára Őriz. A gyűjteményben birtokjogi, kataszteri, tagosítási irtokat, gazdasági jegyzőkönyveket egyaránt találunk. Ami az anyag tudományos feldolgozását illeti, ott az eredmények még szerények. Meg lehet állapítani azt, hogy azok a szerzők, akik az egyházi birtokokról írtak, nemcsak levéltári dokumentumokat használtak, hanem a megyei és országos forrásokra is alapozták kutatásaikat. Az egyház- és jogtörténetírás a XIX. század második felétől foglalkozott az egyházi birtokok jellegével, a reájuk vonatkozó jogszabályokkal, előírásokkal. Czenthe Miklós (Evangélikus Országos Levéltár - Budapest) az 1812-ben létrehozott központi Evangélikus Egyetemes Levéltár főbb iratsorozatairól, azok levéltári őrizetbe kerüléséről tájékoztatott. A Carolina Resolutio (1734) kiadása után négy evangélikus egyházkerület, azaz szuperintendancia vagy püspökség működött: a bányai, a dunáninneni, a dunántúli és a tiszai. A levéltár első vezetői - Schedius Lajos (1819-1849) és Kánya Pál (1848-1869) gimnáziumi tanárok - idején indult el a levéltári iratok gyűjtése. A levéltárat akkor a Deák-téri evangélikus épületegyüttesben, az ún. Insula Lutherana-ban helyezték el. Az első korszakban begyűjtött nagyméretű és gyűjteményes fond az Archívum generális ecclesiae, rövidítve AGE elnevezést viseli. A gyűjtemény legértékesebb darabja a Jankovich Miklós műgyűjtő által 1804-ben Németországban vásárolt Luther Márton eredeti végrendelete, amelyet a tulajdonos sok más eredeti reformációkori irattal az evangélikus egyháznak adományozott. Ezt a gyűjteményt kronológiailag és tematikusán Góbi Imre fasori tanár rendezte. A Góbi-féle jegyzék első két kötete nyomtatásban is megjelent, a további kettő csak kézirat formájában maradt ránk. 1908 óta a levéltár átköltözött az Üllői útra, ahová a négy megszűnt hagyományos egyházkerület iratai mellé egyházmegyei anyagok is kerültek, nemkülönben nagyhírű oktatási intézmények és egyházi egyesületek iratai. Az egyik leginkább kutatott iratcsoport az egyházlátogatási jegyzőkönyvek sorozata, amelynek kutatását megkönnyíti a gyülekezetek ABC-sorrendben készült regiszterének használata. Az újabb időkben számos technikai eszköz beszerzésével és azok használatával könnyítik a kutatást, illetve érvényesítik az anyagvédelmi szempontokat. Mint ismeretes, 1996-ban ünnepelte a pannonhalmi Szent Benedek-rend fennállásának ezeréves évfordulóját. Jelenlegi levéltárigazgatója, Csóka Gáspár a pápai, királyi- és magánoklevelek fontossága mellett most arról is beszélt, hogy a levéltári anyag rendezése a XVIII. század folyamán kezdődött el, és az akkor kialakított Capsa és Litterae jelzések még a mai napig is használatosak. A rend levéltári anyaga 192 folyómétert tesz ki. Felhívta a figyelmet a levéltári anyag leggazdagabb forráskiadványára is, az 1902-1916 között napvilágot látott 12 kötetes rendtörténetre (szerkesztők: Erdélyi László és Sörös Pongrác). A baptisták levéltári anyagáról Szebeni Olivér (Budapest) közölt információt. A magyarországi Baptista Levéltárat 1948-ban alapították, budapesti (VI. ker. Aradi utca 48.) székhellyel. A levéltár történetéről és anyagáról 1997ben jelent meg ismertetés Zágoni Jenő tollából, a Békehírnök hasábjain. Manapság is folyik a történeti anyag gyűjtése, illetve a már levéltárba került értékes anyag folyamatos feldolgozása. A levéltárismertetések sorát Sipos Gábor (Református Levéltár, Kolozsvár) 74