Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - HÍREK - R. Rácz Katalin: A Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének 1997. évi konferenciája Nyíregyházán / 71–76. o.

elnök képviselte. Részt vett a tanácskozáson Helmut Baier, az Egyházi Levéltáros Nemzetközi Szövetségének (ICA/SKR) elnöke, a nürnbergi evangélikus tartományi levéltár igazgatója, Jan van Haastrecht, az ICA/SKR titkára, holland református egyházi levéltári szakfelügyelő', Péter Johannes Schuler, a Potsdamban működő levéltáros-iskola alapító professzora, Mihajlo V. Delegan, a kárpátaljai területi állami levéltár igazgatója, továbbá Sipos Gábor, a kolozsvári református levéltár vezetője. A tanácskozás első napján, az előadások előtt a résztvevők felkeresték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárat, ahol Nagy Ferenc levéltárigazgató ismertette a levéltár történetét és bemutatta a levéltárat. Az előadások sorát Helmut Baier méltató szavai nyitották meg, aki az 1996-ban elhunyt Kormos Lászlóra, a MELTE alapító tagjára és első elnökére, kiváló levéltárosra és az ICA Nemzetközi Levéltári Tanács Egyházi és Vallási Felekezetek Levéltári Szekciójának titkárára emlékezett. Ezt követte Jan van Haastrecht előadása a Nemzetközi Levéltári Tanács és szekcióinak tevékenységéről. A Tanács különböző szakterületekre specializálódott szekciókban fejti ki tevékenységét. így jött létre 1995 szeptemberében Prágában az Egyházi és Vallási Felekezetek Levéltári Szekciója. A szekció célja az egyházi levéltárak világméretű kooperációja és koordinációja, mindemelett azok tevékenységének támogatása. Péter Johannes Schuler (Potsdam) előadása rámutatott arra, hogy a levéltári anyag digitalizálása többféle szempontból is új lehetőségeket nyújt. A történeti segédtudományok mellett a történelem, az irodalom és a jogtörténet is órási lendületet kapna a levéltári anyag elektronikai hozzáférhetősége folytán. A digitális feldolgozás a még kevéssé feltárt forrásanyagot is képes a történelemtudomány rendelkezésére bocsátani időbeli és helyi kötöttségek nélkül. Videó raszterkamerával végzett digitalizálás során a kontraszt- és szűrőtechnikák segítségével az olvashatósági veszteségek elkerülhetők és jó képminőség érhető el. Akontrollkamera képernyőjén a mentés előtt lehetőség van minden felvétel korrigálására és utánállítására. Az eredeti dokumentum másolatán és ennek digitálisan restaurált képén kívül az egyes dokumentumok adataihoz fel kell tüntetni a már nyomtatásban közzétett regesztákat és kiadványokat. Az érdeklődő számára ez a módszer megkönnyíti a levéltári anyag használatát, a levéltár számára pedig óriási személyi tehermentesítést jelent. Az egyes okmányleírásokat úgy szerkesztik, hogy további szövegek, utalások és irodalmi adatok hozzáfűzése ne jelentsen nehézséget. A kárpátaljai levéltárak vallási felekezetekkel kapcsolatos iratanyagairól szólt Mihajlo V. Delegan. A legtöbb irat a görög katolikus egyházra vonatkozik, amelyek a „Munkácsi Görög Katolikus Püspökség" elnevezésű fondban találhatók. Itt olvashatók az 1379. és 1562. évi magyar királyi oklevelek a Munkácsi Bazil rendi kolostor alapításáról és a környező falvakat illető kedvezményekről, illetve ortodox püspökkineyezési (1634 - másolatban) okmányok. Ugyanitt kutatható az unió bevezetésére vonatkozó első dokumentum, a „Summary" elnevezésű iratgyűjtemény is. Sok irat tanúskodik az egyház vagyoni helyzetéről jogi viszonyairól. Több előadás ismertetett külföldön található egyházi irategyütteseket, levéltárakat. A Vatikáni Levéltár fontosabb irategyütteseiről Varga Lajos beszélt. Rámutatott arra, hogy a pápa körüli hivatali hierarchia fejlődésében nagyjelentőségű változást hozott az avignoni fogság (1309-1377 közötti) korszaka. Dokumentumokban és oklevelekben a pápai hivatal létezése már a IV. század óta ugyan igazolható, ám az iratállomány nagyobb része a XIII. század óta maradt fenn. Beké Margit (Vác, Püspöki Levéltár) előadásában a belgiumi katolikus 72