Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Aradi levéltári források a francia háborúk idejéből, 1792–1815 / 55–61. o.

Aradi levéltári források a francia háborúk idejéből (1792-1815) Az Aradi Nemzeti Levéltár megyei fondjában jelentó's számú dokumentum tükrözi a francia háborúk idején a birodalom érdekében megkövetelt erőfeszítéseket, melyek súlyos próbára tették a megye - területéhez képest meglehetősen gyér - lakosságát, amely II. József népszámlálásakor 153 433 fó't tett ki. Gazdasági fejletlenségét azok a megpróbáltatások okozták, amelyek az állandó határvillongások és a sorozatos háborúk folytán a XVII. században mint az Erdélyi Fejedelemség és a török hódoltság - határterületét érték. A túlélőket a XVIII. század elején tovább tizedelték az 1703-1711 közötti szabadságharc, valamint az 1735-ös felkelés atrocitásai. Csupán a harci események elcsitulása után kerülhetett sor a vidék benépesítésére, főképp a védettebb erdélyi területekről érkező románok által. Még a következő századfordulón is nagy területek hevertek parlagon. Arad város sem haladta meg egy nagyobb mezőváros szintjét, jelentőségét csupán az 1763-1783 között épült hatalmas vára növelte. A művelhető terület főleg kamarai kezelésben állt, és éppen a hadi kiadások fedezésére a XIX. század elején kezdték meg eladását. Következésképp, a vérszegény birtokos nemesség néhány adományosból, meggazdagodott és nemesített tiszttartóból, valamint az árverésre került birtokok vásárlóiból állt. Az etnikailag heterogén birtokos osztály magyarosodása a XIX. század elején vált érezhetővé. Politikailag általában mérsékelt konzervatív irányvonalat követett. A nemesség derékhadát az úgynevezett bocskoros nemesség alkotta, amely ármálisait katonai érdemekért az erdélyi fejedelmektől kapta. E társadalmi réteg tagjai szinte kivétel nélkül románok voltak, jobbára a megye keleti részén összpontosultak, és adómentességüket leszámítva lényegébenjobbágysorban éltek. Megjelentek a honoráciorok előhírnökei is. Ezek, valamint néhány felvilágosultabb birtokos nemes már a francia felvilágosodás, majd forradalom iránt érdeklődött. Ezek közé tartozott a szentannai Fekete János, aki Voltaire-hez intézett írásait 1781-ben Genfben ki is adta. A sikulai kastély könyvtára is e szimpátiákat tükrözi, amely ma az aradi megyei könyvtár birtokában van. Kevesen jutottak el a tényleges cselekvéshez, még kevésbé a Martonovics-féle összeesküvéshez. Martinovicsok mozgalmának támogatói között szerepelt Hirgeist Ferenc, aki Aradról származott, valamint Réz József szemorvos. A francia forradalom háborúba torkolló eseményei azonban az intézőköröket a bécsi politika mellé állították, és 1809-ben a Helytartótanácsot hűségükről biztosították, a megye pedig elhatározta, hogy szükség esetén három nap alatt biztosítja egy határozatképes közgyűlés összeülését. (401, 624/1809).

l Igaz, a megye nemegyszer felszólalt a számára aránytalanul ki55