Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - Zábori László: Pest-Pilis-Solt Vármegye Tankerületi Iskolatanácsának működése, 1869–1876 / 3–15. o.

került. így 1875 végén 1 tanteremre 84, 1 tanítóra pedig 88 gyerek jutott a megyében.

45 (A 68-as népiskolai törvény - mint már említettük - azt kívánta meg, hogy 1 tanító 80-nál több gyermeket lehetőleg ne tanítson.) Mindezek az arányok országos viszonylatban nem voltak kedvezőtlenek, ám az eltérések az egyes települések közt nagyok voltak. Az abonyi római katolikus iskolában például 700 gyermeket 4 tanteremben 4 tanító tanított. A pest megyei tanfelügyelő 1875 novemberében úgy ítélte meg, hogy 117 új tanterem felépítésére és 122 tanító azonnali alkalmazására lenne szükség.

46 Ami egyébként a „nemzet napszámosait" illeti, nem csak az volt a baj, hogy kevesen voltak. Sajnos, képzettségük sem volt megfelelő. A probléma országos volt, s már Eötvös, de főleg Trefort minisztersége idején a közoktatási kormányzat számos erőfeszítést tett annak megoldására.

47 Szász Károly tanfelügyelő az iskolatanács 1870 augusztusi ülésén épp a tanítók képzetlenségét nevezte oktatásügyünk legfőbb bajának, megemlítve azt is, hogy a tanítók száma is kevés. Aminek oka pedig a megalázóan alacsony fizetésekben rejlik - mondotta.

48 Igen sok tanító - főleg a felekezeti iskolákban - nem rendelkezett képesítéssel.

49 1868-ban országosan 20 állami tanítóképző felállítását rendelték el, ám nem lehetett várni addig, amíg ezek az intézmények kibocsátják első hallgatóikat. Ezért Eötvös József miniszter 1 éves „gyorstalpaló" tanítóképző tanfolyamok szervezését határozta el. Az iskolatanács hangoztatta ugyan ezzel kapcsolatos kétségeit, mégis az „átmeneti időkre" való tekintettel egyetértett a miniszteri kezdeményezéssel.

50 Ugyanakkor Szász Károly tanfelügyelő egy új ötlettel is előállt: azt javasolta a miniszternek, hogy a legképzettebb tanítók mint vádortanítók látogassák az egyes iskolákat, s a kevésbé képzett pedagógusoknak 1-2 hét alatt mutassák be az eredményes tanítás módozatait. A felvetést az iskolatanács lelkesen támogatta, csupán a főtanító elnevezést ajánlotta a vándortanító helyett.

51 A miniszter azonban a kezdeményezést elutasította. Eötvös József válaszában ugyanis teljes joggal hivatkozott arra, hogy jelentősen csorbulna a tanítók tekintélye, ha a gyerekek és a szülők látnák, tanítóikat az oktatás módszereire oktatni kell. Egyébként is kérdéses, mi lenne azokkal az iskolákkal, amelyeket a vándortanító odahagy. Eötvös a már pályán lévő, de képzetlen néptanítók számára továbbra is a tanítói póttanfolyamok szervezését ajánlotta, amelyek nyaranta 5-6 hetes továbbképzési lehetőséget nyújtottak.

52 Pest megyében Cegléden és Nagykőrösön működtek ilyesfajta póttanfolyamok. Ám nem volt irántuk túl nagy az érdeklődés. 1870 nyarán csupán 80 Pest megyei tanító látogatta ezeket a tanfolyamokat, holott a tanfelügyelő véleménye szerint legalább kétszer ennyinek kellett volna azokon részt venniük.

53 A kérdést idővel úgy sikerült rendezni, hogy az iskolatanács, illetve az örökébe lépő közigazgatási bizottság csak akkor fogadta el az iskolaszék tanítói kinevezéseit, ha a jelentkezők tanítói végzettségüket oklevéllel igazolni tudták. A községi és egyházi iskolák egymás mellett élése is számos konfliktus forrása volt. Szász Károly tanfelügyelő az iskolatanács legelső, 1969. szeptember 2-i ülésén bemutatkozó beszédében annak a nézetének adott hangot, hogy a felekezetek iskoláikat idővel mind az államra bízzák majd.

54 Az iskolatanács tevékenységét egyébként is mindvégig belengi egyfajta enyhe antiklerikalizmus. A testület tagjai és a mindenkori tanfelügyelők minél több községi iskola megteremtésén munkálkodtak, ám úgy látták, a felekezetek féltékenyen figyelik ez irányú tevékenységüket. Sőt, sok esetben megkísérlik visszatéríteni a községivé alakult iskolákat az egyház szárnyai alá. Amit annál inkább bajnak véltek, mert a tanács megítélése szerint a felekezeti iskolákban igen-igen sanyarú állapotok uralkodtak. Volt olyan egyházi iskola, ahol 1 tanító jutott 200 gyerekre, akik „ököristállónál alábbvaló épületben 9