Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - Zábori László: Az 1896-os választások Pest megyében / 15–21. o.

ZABORILASZLO Az 1896-os választások Pest megyében 1895 karácsonyán Apponyi Albert azzal a felhívással fordult a politikai élet szereplőihez, hogy a közelgő' millenniumi ünnepségekre tekintettel tegyék félre ellentéteiket, és nyújtsanak békejobbot egymásnak. Ez a fegyverszünet létre is jött, bár nem tartott sokáig. Ősszel ugyanis a király feloszlatta az országgyűlést - amelynek a mandátuma az év végén mindenképpen lejárt volna — s így kezdetét vette a választási harc. A kampány roppant heves és kíméletlen volt, mindenekelőtt azért, mert a Bánffy Dezső vezette kormányzat attól tartott, ha nem vet be minden törvényes és törvénytelen eszközt a győzelem érdekében, akkor a választásokat könnyen elveszítheti. Márpedig a kormányzó Szabadelvű Párt köreiben meg voltak győződve arról, hogy a kiegyezést elvető Függetlenségi Párt hatalomra jutása esetén az ország katasztrófába rohan. A millenniumi esztendő során felcsigázott nemzeti érzelmek, a „Magyar Birodalom" újjáélesztése körüli illúziók éppenséggel a Függetlenségi Párt malmára hajthatták a vizet; ráadásul egy új politikai alakulat is jelentkezett a színen, a katolikus Néppárt, amelyről joggal gondolhatták, hogy a Szabadelvű Párttól von el szavazatokat. Bánffynak pedig egyébként sem voltak skrupulusai: ő korábban mint Szolnok-Doboka, illetve Beszterce-Nógrád vármegyék főispánja elhíresült erőszakosságáról. Az egykor irányítása alatt állott megyék választókerületeiből bizony egytől-egyig kormánypárti jelöltek kerültek fel a képviselőházba.

2 Az ellenzék a visszaéléseket és a közigazgatási apparátus példátlan beavatkozását észlelve dühödt kampányba fogott; így azután a dualizmus korának egyik legvadabb és legkorruptabb választása zajlott le Magyarországon 1896 októberének utolsó napjaiban.

3 Pest megyében 1875 előtt a Deák-párt igen erős pozíciókkal rendelkezett. A fúziót követően a Szabadelvű Párt még jó ideig többséget élvezett a megye választói körében, ám választásról választásra csökkent a párt befolyása. Beniczky Ferenc, miután 1892-ben elnyerte a főispáni posztot, azonnal hozzálátott a kormánypárt újjászervezéséhez. Az ő kezdeményezésére alakult meg még ebben az esztendőben a Szabadelvű Párt Pest vármegyei szervezete, amelynek elnöke báró Podmaniczky Géza lett. A 92-es választáson azonban már nem lehetett az ellenzék további helyfoglalását megakadályozni: ekkor a megye 17 választókörzetében 12 helyen választottak függetlenségi párti, 3 helyen nemzeti párti, s csupán két helyen szabadelvű képviselőket.

4 Ez az eredmény - a kormánypárt szempontjából - maga volt a katasztrófa! A főispán el volt szánva arra, hogy visszahódítja a Szabadelvű Párt számára a megyét, bár 1895 nyarán a következő évi választások kimenetelét még meglehetősen borúlátóan ítélte meg: 7 választókörzetben még csak esélyt sem adott a kormánypárti győzelemre, s a többi helyen is komoly nehézségekkel szá15