Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - MÉRLEG - Ress Imre: Ungarn-Jahrbuch, 1995–1996. München, 1996 / 49–50. o.

az ország jobb megismerésére, szakszerű igazgatására való törekvése miatt is fontos lenne. A kötet ez után a Magyar Kamara felügyelete alá jutott kincstári uradalmak (Regéc-Sárospataki, Munkácsi, Óbudai, Visegrádi, Sóvári, Ungvári), illetve az anyagában is részletesebb Diósgyőr-Tokaji koronauradalmak állagait ismerteti (Benczédi László és F. Kiss Erzsébet). Ezt követően a kamara egyéb anyagaihoz nem csatolható pesti harmincadhivatal és az igen kis mennyiségű, a kamara irattárába véletlenül bekerült, az Udvari Kamara provenienciájába tartozó irategyüttesek kerülnek sorra. Az ismertető leltár készítőinek alaposságát és magas szakmai tudását dicséri: munkájuk példaként állhat a fiatalabb nemzedék előtt. Reméljük, hogy a kamarai levéltár kötetét több ilyen szintű kiadvány követi. H. Németh István Ungarn-Jahrbuch. Zeitschrift für die Kundé Ungarns und verwandte Gebiete Bánd 22. Jahrgang 1995-1996. München, 1996. 413 p. A müncheni Magyar Intézet 1969 óta megjelenő évkönyvét mindig nagy érdeklődéssel várta a magyarországi olvasó. A hazai szemlélettől eltérő tanulmányok, itthon tabuként kezelt kortörténeti témák és a külföldi hungarológiai műhelyekben készült dolgozatok jelentették ezeknek a köteteknek a különleges hozadékát. Az elmúlt évtized második felétől fokozatosan megszűnt az egyirányú szellemi forgalom. Ma már helyreállt a természetes állapot, s magyarországi szerzők írásai teszik teljessé a müncheni intézet köré csoportosult hungarológusok sokszínű publikációit. Ezáltal némiképp módosult az évkönyv funkciója. A magyar tudományos eredmények külföldi közvetítésének egyik jelentős fóruma is lett, aminek fontosságát növeli, hogy az erre hivatott idegen nyelvű akadémiai folyóirataink nagy része megszűnt, vagy meglehetős rendszertelenséggel jelenik meg. A kötetben publikáló hazai szerzők munkái egyetemes érvényű kutatási eredményekről adnak számot. Hamza Gábor a Szent Istváni törvények európai párhuzamairól, Zachar József a 17-18. századi magyarországi hadszervezet fejlődéséről, Fried István a kelet-közép-európai irodalmárok múlt századi többnyelvűségéről, Spira György Jelacic pákozdi hadvezéri teljesítményének utólagos megszépítési kísérletéről értekezett. A magyar verstanról Vekerdi József készített nagyon alapos, kitűnően dokumentált összegzést. A hazai szerzők által dominált másik blokkot a pécsi Lenau Házban a 20. századi magyarországi nemzetiségi kérdésről 1994 őszén rendezett konferencia előadásai alkotják. Az évkönyv emellett természetesen megőrizte régi erényeit, a módszertani49