Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - MÉRLEG - Jároli József: Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918. Tanulmányok Csongrád megye múltjából XII. Szeged, 1995 / 53–54. o.

nélkül nem értelmezhetők. Szentes esetében Labádi Lajos végezte el elsőként mindkét korszak politikai életének feldolgozását, összefoglalása nagy nyeresége a helyi és az országos történetírásnak is. Az abszolutizmus időszaka a közigazgatás átmeneti korszaka volt. Ajobbágyterhektől örökváltság útján megszabadult mezőváros 1848-ban rendezett tanácsú város lett, de ezt a jogállást ekkor sehol sem határozták meg jogszabályok. Az elnyomatás éveiben a császári hatóságok nem engedélyezték, hogy a város a rendezett tanácsú városi jogállás szerint szerveződjék, sőt a helyi első folyamodású bírósági fórumát is elvesztette egy időre. 1854-ben azonban sikerrel járt a város azon törekvése, hogy az új járási székhelyek egyikét Szentesre telepítsék. Az alkotmányosság részleges visszaállításának időszakában a város elnyerte a rendezett tanácsú státust. Meg is történt a tisztújítás, megalakult a képviselő-testület az 1848-as törvények általi felhatalmazás alapján. Az új városvezetés azonban hamarosan szembekerült az elmaradt állami adók behajtására kiküldött katonaság egzekúciójával. A közigazgatással szembeni újabb abszolutista intézkedések arra késztették a városvezetést, hogy lemondjon hivataláról. A város javainak gondozására gazdasági bizottmányt hoztak létre. A hatóságok kísérlete, hogy működőképes közigazgatást hozzanak létre, kevés sikerrel járt. A közigazgatás csak nagy nehezen tudott megfelelni rendeltetésének ebben a korszakban. A rendezett tanácsú jogállás újabb elvesztése szintén a provizórium időszakára esik. A hatóságok azzal riogatták a várost, hogy az első folyamodású bíróság működtetéséből adódó költségek olyan terheket jelentenek, amelyeket nem érdemes vállalni, így a város arról is lemondott. A kiegyezés időszakának egyik igazgatási szempontból döntő fontosságú eseménye a megyeszékhely 1878-ban Szegvárról Szentesre helyezése volt. Csongrád Megye Törvényhatósági Bizottsága és tisztikara 1883. december 10-én tartott ünnepélyes díszközgyűlésével vette birtokába az új megyeházát. A város politikai életében fontos szerepet játszottak az országgyűlési képviselő-választások és a városi tisztújítások. A kormánypárt szervezkedései, az ellenzék (48-as párt, népkörök) küzdelme a képviselői mandátum, a polgármesteri állás elnyerésére botrányokkal, intrikákkal tarkított eseménysorozat. A korszak bemutatásánál a szerző szimpátiája az ellenzék felé látszik elmozdulni, míg a kormánypárt ábrázolása talán egyoldalúbbra sikerült. A kormánypárt várospolitikájának bővebb ismertetésére a szerző nem tért ki, pedig a város fejlődésére nyilván e politikai tényező is hatott. Éppen ezért nem ártott volna kissé árnyaltabban elemezni a kormánypárt ez irányú tevékenységét. A kulcsfigurák bemutatása, politikai manővereik, pálfordulásuk rajza telitalálat, de a város történetének összefüggéseire utalva a kormánypártokról talán differenciáltabb képet lehetett volna alkotni. Az első világháború időszakának jellemzésekor kitűnik, Szentesen sem volt mindenki eufóriában a háború kitörésekor. A Szentesi Ellenőr című, a Kossuth Lajos Pártkör egyik vezetője által szerkesztett újság hatásosan lépett fel a háborús propaganda ellen. Bűnvádi eljárás is indult a szerkesztő ellen. A kötetet a város jellegzetes épületeit bemutató archív fotókból és a közéleti férfiak portréiból összeállított képmelléklet zárja. Jároli József 54