Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - HÍREK - R. Rácz Katalin: A Magyar Levéltárosok Egyesületének 1997. évi vándorgyűlése Balatonkenesén / 57–61. o.

hogy Albrechtné Kunszeri Gabriella elvállalta az állományvédelmi kérdőíves felmérés tapasztalatainak összegezését. Kiderült, hogy az állományvédelmi kérdéskörön túlmutatnak a felmérésre adott válaszok. A levéltárak épületeinek átlagkora tetemes, de az is az igazsághoz tartozik, hogy ezen épületek többségét a levéltárak csupán kezelik, azaz nem tulajdonosaik. Tulajdonképpen az 1960-as évek végén nyílott csak először lehetőség arra, hogy a levéltárak állományvédelmi intézkedéseket hozzanak, mivel a kedvezőbb pénzügyi helyzet lehetővé tette, hogy például dobozokat szerezzenek be nagyobb számban. Ekkor a fejlesztéseket prioritással a költségvetésekbe be lehetett építeni. Az is nagyon fontos, hogy az állományvédelmi feladatokat szakmai megalapozottsággal és döntéssel kell az előtérbe állítani. Végezetül megköszönte, hogy az egyesület az állományvédelemben a szakmai kérdések koordinálását felvállalta. Szögi László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi felmérésből a szaklevéltárak, az egyházi levéltárak és az egyetemi levéltárak hiányoznak, és ezek pótlására a jövőben még gondolni kell. Mint ismeretes, a Magyar Országos Levéltár gazdasági szervek osztályai az óbudai új épületbe költöztek. Lekli Béla (Magyar Országos Levéltár) hozzászólásában kifejtette, hogy bár a költözés megkezdése előtt az egyes csomókat kívülről portalanították, mégis oly fontos állományvédelmi munkálatok maradtak el, mint a dobozolás (megmaradtak a csomók) és fertőtlenítés sem történt. Egy évet vett igénybe a költözés, és közben segédleteket is készítettek. Kitért arra a fontos feladatra is, hogy a jelenlegi levéltári generációnak kell felkészítenie és megtanítania az állományvédelemre az új generációt. A szakmai tanácskozás napjának estéjén a Honvédelmi Minisztérium vacsorával egybekötött fogadást adott a konferencia részvevőinek. Itt ragadjuk meg az alkalmat arra, hogy Markó Györgynek, a Magyar Levéltárosok Egyesülete egy éven keresztül volt titkárának az egyesület tagsága nevében köszönetünket fejezzük ki az 1997. évi vándorgyűlés megszervezéséért és sikeres lebonyolításáért. Kívánunk számára új feladatkörében sok sikert és eredményes munkálkodást. Ezúttal sem maradt el a programot színesítő szakmai kirándulás. A tihanyi bencés apátság megtekintése után a levéltári egyesületi tagok Nagyvázsony váránál álltak meg. Itt lehetőség nyílt a helyi postamúzeum megtekintésére is. Majd következett egy igazi gyöngyszem, a felsőörsi román stílusú, a XIII. századból származó, de mára barokk berendezéssel és szobrokkal ellátott római katolikus templom meglátogatása. Innen már nem volt messze a múlt évi veszprémi találkozó alkalmával baráti vacsorán megismert Lovas település egyik családi vállalkozásban működő csárdája. Csodálatos balatoni panoráma tárul itt az idelátogató elé, amihez az őszi színesedő lombkoronák látványa és a hangulatos szüreti mulatság is hozzájárult. Azzal a reménnyel tértünk vissza a balatonkenesei üdülőbe, hogy a következő évi vándorgyűlés alkalmával, - amelynek színhelye Erdmann Gyula elnök bejelentése szerint Székesfehérvár lesz - ismét meglátogatjuk a kedves lovasi vendéglőt. Az állományvédelem kérdésköre a levéltárakban örökzöld téma, és éppen ezért mindig van mit javítani a fennálló helyzeten. Az 1997. év október eleji napjain elhangzottak várhatóan hasznosulnak a mindennapi levéltári tevékenységben. R. Rácz Katalin 61