Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - MÉRLEG - Lakos János: "Késő maradékainknak tétessen jegyzésben." Írásos emlékek Vác város múltjából 1074–1990. Vác, 1996 / 46–47. o.

történelmi időszakra tagolt. A szerkesztők úgy döntöttek, hogy a korszakolásnál a magyar történelem országos periodizációját veszik alapul a következőképpen: 1. a mohácsi csata (1526) előtti időszak, 2. a török hódoltság kora, 3. Buda töröktől való visszavételétől a polgári forradalomig (1686-1848), 4. a forradalom és szabadságharc (1848-49), 5. a Habsburg önkényuralom (1848-1867), 6. a dualista Osztrák-Magyar Monarchia időszaka (18671918), 7. az 1918-19-es forradalmak, 8. a két világháború között (19191944), 9. az 1944-1948 közötti időszak, 10. a szocializmus korának első szakasza (1948-1956), 11. forradalom és szabadságharc (1956), 12. a szocializmus korának második szakasza (1956-1990). Aki kézbe veszi és átlapozza a kiadványt, rögtön észreveheti, hogy a szerkesztők a gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési viszonyok egyes korszakokbeli széles körű bemutatására törekedtek. Ennek eredményeként az olvasó képet kap pl. a török hódoltság kori város életéről, a XVIII. századi nagy építkezésekről, a XX. századi iparosításról vagy az 1956. évi forradalom helyi eseményeiről. Természetesen kiemelt hely jut a kötetben az egyház tevékenységének, hiszen Vác a középkortól kezdve püspöki székváros. Bár a történelem viharai jócskán megritkították a levéltári forrásokat, mégis a bőség zavarával küzdöttek a szerkesztők. Nem volt könnyű a legjellemzőbb dokumentumokat kiválasztani, de megítélésem szerint a válogatás jól sikerült. Szintén elismerés illeti Horváth M. Ferencet és Pintér Tamást a források apparátusának tömör, ugyanakkor informatív elkészítéséért. Néhány esetben azonban hiányolom a magyarázatot. így pl. bizonyára sok olvasó szívesen vette volna, ha megtudja, hogy mit fed a „Spanis köpönyeg" (130. p.) vagy a „választott polgárok" (302. p.) kifejezés. Tekintettel a közművelési célra, jó lett volna valamennyi nem magyar nyelvű forrást lefordítani (pl. 131-132., 439. p.). Helyi sajátosságokra derülhetett volna fény, ha pl. jegyzetben olvashatnánk az 1945. vagy az 1947. évi választások országos eredményeit is (674. és 691. p.). A kiadvány „Függelék"-e hasznos segédleteket tartalmaz (rövidítésjegyzék, jelmagyarázat, részletes forráslista, szakirodalmi jegyzék, nevezetesebb személyek életrajzi adatai, mérték- és pénznem lista, jelesebb naptári napok felsorolása, helynév- és személynév-mutatók). A tartalomjegyzék négy nyelven készült. Az ismertetett kötet révén összességében tartalmas, magas színvonalú darabbal bővült a magyar helytörténeti kiadványok sora. Külön elismerést érdemel a kötet jó tipográfiája és gazdag illusztrációs anyaga. Vác városnak kiterjedt várostörténeti irodalma van. Közismert Tragor Ignác vagy Karcsú Arzén Antal helytörténeti munkássága. Mégis, mindeddig hiányzott egy olyan mű, amelyből a város teljes múltját mélyebben megismerhették volna az érdeklődők. Horváth M. Ferenc és Pintér Tamás kötete ebben az értelemben hézagpótló kiadványnak számít. Végül, de nem utolsósorban szólni kell a szponzorokról. Ma már nincs kiadvány, amely külső segítség nélkül megjelenhetne. Akiadó önkormányzaton és a Pest Megyei Levéltáron kívül anyagi támogatást nyújtott a kötethez a Honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizottság, a Nemzeti Kulturális Alap, a váci Madách-kör, a Budapest Bank Rt. Váci Igazgatósága és a Dunaholding Vác Kft. A szedést a Pest Megyei Levéltár Váci Osztálya, a nyomdai munkákat pedig a Váci Nyomda Kft. végezte. Lakos János 47