Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Fábiánné Kiss Erzsébet: A magyar pragmatica sanctio 200. évfordulójára tervbe vett kiadvány hazai történeti albizottságának iratai: tudomány- és levéltártörténeti érdekesség az I. világháború korából / 39–45. o.

Trencsén megye levéltárára nézve azt javasolta, hogy a bőven adatolt megyei jegyzőkönyveket hasonlóképpen érdemes lenne részletesen tanulmányozni. Igen kevés - vagy éppen semmi - adatra lelt Esztergom megyében, Nyitra megye- és városban, Borsod megyében. Kassa város levéltárát még 1914-ben tekintette meg, de munkáját bevonulása miatt már csak 1916-ban folytathatta Abaúj megye levéltárában (Kassa) és Szepes megyében (Lőcse). Szabolcs megye, Szatmár megye, Nagyvárad város levéltárai következtek 1916 áprilisában, Szilágy és a régi Kraszna megye (Zilah), Heves megye levéltára (Eger). Az egri érseki levéltárra vonatkozóan olyan információt kapott, hogy mivel az 1722/23-as országgyűlés idején az egri püspök (1715-1744, gr. Erdődy Gábor) nagy hévvel agitált a nőági öröklés elismerése mellett, értékes adatok remélhetők az itteni iratokból. Iványi munkáját Eperjesen folytatta a Sáros megyei és az eperjesi városi (acta diaetalia) anyagban, majd Bártfán próbálkozott a kutatással. Ez a levéltár azonban a háborús dúlás nyomán olyan állapotban volt, hogy rá sem talált az acta diaetalia-sorozatra. Remélte, hogy „ennek újbóli megtekintése jobb időkben" lehetséges lesz. 1917-ben járt Sárospatak ev. ref. főiskola könyvtárában, majd ősszel Bihar megyében, Szatmár városban, Győr megyében, a győri káptalan magánlevéltárában. 1918 őszén csak annyit jelenthetett, hogy a gr. Erdődy család galgóci hitbizományi levéltárában megkezdte munkáját, ami a rendezetlenség miatt lassan haladt. Jakubovich Emil 1915 elejére elkészült a Nemzeti Múzeumban folytatott kutatásaival. Átnézte majdnem az egész kézirattárat, a könyvtárat irodalmi és szakirodalmi vonatkozásban is. A levéltárban a törzsanyag 1715-1723 közötti részét és a családi iratokból 20-25 levéltárat fésült át. Takáts Sándor 1914 augusztusában küldött bejegyzőket a Károlyi levéltár Diaetalia és Missiles sorozatainak 1721-1723 közötti éveiből. A körmendi anyagból csak Batthyány Lajos későbbi nádor (1751-1765) levelezését tartja olyan irategységnek, ami a téma szempontjából figyelembe vehető lenne. A tanácskozásokon szóba került más külső tagok munkájáról nincsenek jelentések, adatok, valószínűleg a háborús körülmények akadályozták őket a munkában. 2. Akülfóldi történelmi albizottság elnöke, Thallóczy Lajos 1916-ban tragikus módon, vasúti balesetben elhunyt, és ezután a bizottsági jegyző, Eckhart Ferenc levelezett Csánkival az aktuális kérdésekről. Eckhart szerint a külföldi albizottság a munkáját befejezte, mégpedig már 1915-ben, mivel ez idő után ezzel az üggyel ott egyáltalán nem is foglalkoztak. A bécsi levéltárakban a másolás is megtörtént. Szerinte a németországi levéltárakban végzendő kutatást is befejezettnek lehet tekinteni, a többi tervezett külföldi kutatóút pedig a háború miatt lehetetlenné vált. 1918-ig a következő levéltárakban dolgoztak: a bécsi közös pénzügyi-, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, az alsóausztriai tartományi és helytartósági-, érseki és káptalani levéltárak, néhány családi levéltár (erről nincs konkrét adat). A tervekben szerepelt ugyan, de teljesítésére csak részben került sor: a müncheni Reichsarchiv, Geheimes Staatsarchiv, berlini porosz kir. Geheimes Staatsarchiv, drezdai és stuttgarti levéltárak, gr. Türkheim család anyaga. A háború előtti vatikánbeli kutatás nemleges választ adott. A mantuai és a nápolyi levéltár néhány kisebb értékű másolatot küldött. Nemleges választ adott a spanyol Simancas levéltár. Terveztek még kutatást a madridi, párizsi, londoni, hágai, stockholmi és koppenhágai levéltárakban; ezek elmaradtak. 3. A jogi albizottság a korábbi tanácskozásokon történt megállapodás értelmében csak bibliográfiai gyűjtéssel foglalkozott, ill. Nagy Ernő átadott egy irodalmi jegyzéket annotatio nélkül, amelyben felsorolta az Ausztriára, ill. 42