Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Fábiánné Kiss Erzsébet: A magyar pragmatica sanctio 200. évfordulójára tervbe vett kiadvány hazai történeti albizottságának iratai: tudomány- és levéltártörténeti érdekesség az I. világháború korából / 39–45. o.

FÁBIÁNNÉ KISS ERZSÉBET A magyar pragmatica sanctio* 200. évfordulójára tervbe vett kiadvány hazai történeti albizottságának iratai (Tudomány- és levéltártörténeti érdekesség az I. világháború korából) A Magyar Országos Levéltár 1526 utáni gyűjteményi szekciójában található „A pragmatica sanctioval kapcsolatos iratok" (R 154.) talányos című fond, amelynek évköre 1913-1918 (1921), terjedelme 0,12 ifm. A cím annak a magyar történeti albizottságnak az iratait jelöli, amely részt vett a magyar pragmatica sanctio 200. évfordulójára tervbe vett történeti-jogtörténeti mű előkészületi munkálataiban. Adminisztratív levelezést, az anyaggyűjtésben részt vevők jelentéseit és a feltárt dokumentumok regesztáinak, másolatainak egy részét tartalmazza. Az ún. külföldi történeti albizottság által gyűjtött anyag egy része szintén itt található. 1913-ban emlékeztek meg az ún. osztrák pragmatica sanctio 200. évfordulójáról. Valószínűleg ez is indíttatást adott ahhoz, hogy megkezdjék az ún. -- magyar pragmatica sanctio 1923-ban esedékes 200 éves jubileumának méltó megünneplésére tervbe vett kötet munkálatait. Ajavaslatot - talán már 1913 előtti ötlet alapján - Thallóczy Lajos (1856-1916)

1 történész és Balogh Jenő (1864-1953) igazságügyi miniszter tette, ennek nyomán Lukács László (1850-1932) miniszterelnök 1913 májusában határozta el, hogy az 1722/23as országgyűlésre vonatkozó teljes anyagot kiadják az 1723 : I.—III. tc.-kbe iktatott ún. magyar pragmatica sanctio 200 éves évfordulójára. A munka, a szerkesztés irányításával Tőry Gusztáv (1857-1925) igazságügyi államtitkárt bízta meg. Az előkészítő bizottság Tőry elnökletével 1913. november 3-án ült össze. Tagjai voltak: Csánki Dezső (1857-1933) országos főlevéltárnok, Dőry Ferenc országos allevéltárnok (1875-1960), Fejérpataky László (18571923), a Nemzeti Múzeum igazgatója, Illés József (1871-1944) jogtörténész, egy. tanár, Nagy Ernő (1853-1921) közjogász, egy. tanár, Polner Ödön (1865-1961) közjogász, egy. tanár, Takáts Sándor (1860-1932) a képviselőház levéltárosa, Thallóczy Lajos, közös pénzügyminisztériumi osztályfőnök, a közös pénzügyi levéltár igazgatója. Az ezen az ülésen elkészült munkatervet Tisza István (1861-1918) miniszterelnök hagyta jóvá. „A tervezet szerint a munka két főrészből áll. Az I. rész arra szolgál, hogy kiemelje azokat az általános eredményeket, amelyeket a munka II. része, vagyis a kiadandó anyag nyújt. A

II. rész tartalmazza az okleveles és egyéb anyagot. Az I. rész történelmi és jogi alrészekre oszlik. Bevezetésképpen kiterjeszkedik az I. rész a magyar közjog szempontjából a Habsburg-háznak a magyar szent koronára vonatkozólag 1687 előtt támasztott öröklési igényeire is. A történelmi alrész az 1723 :L, II. és III. törvénycikkek keletkezésének történetét adja. Ajogi alrész a magyar Pragmatica Sanctiot közjogi szempontból méltatja, tekintettel az egykorú felfogásra, mai alkotmányos jelentőségére és az osztrák Pragmatica Sanctiohoz való viszonyára. 39