Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése / 11–24. o.

eló'fordulás esetében kivehető a két sárkány, amint kétoldalról tartja a pajzsot. Az 1494-es nagypecséten és a hozzá kapcsolódó 1520-ból, valamint az 1552-ből fennmaradt pecséteken nagyon speciális és rendhagyó helyzetben, felülnézetből ábrázolták a sárkányokat. Ráadásul az 1494-es nagypecséten három sárkány is van. Ezek inkább körbe sétálva őrzik, sem mint tartják a címerpajzsot. Nagyon jellegzetes a jogkönyv díszlapján levő címer két telamonja is. 18. kép 19. kép A selmeci jogkönyv színes ábrázolásaiból megismerjük a címer színeit is. Ezek a színek a későbbiekben sem változnak meg alapvetően. A mező színe kék, az ezüst vár már ekkor fehér színnel van kifestve, a szerszámok nyele arany, vasa ezüst. A hármashalom és a pajzstartó sárkányok színe pedig zöld. A Selmecbányái címer fejlődésének következő korszaka a Szent Katalin 20. kép 21. kép templom egykori főbejárata fölötti nagyhatású 1555-ös évszámú festett címervariáció köré szerveződik (16. kép). Nem csoda, hiszen ez dekoratív, s címertani szempontból is szép megkomponálású. A városfal közepén ismét kaputorony látható, s az egész falrészen jelölték a kváderköves falazást. A tornyon megtaláljuk a felül félköríves záródású ikerablakot is, valamint ugyanott és a falon megjelennek az ún. kulcslyuk alakú lőrések, melyek már a tűzfegyverek alkalmazásának korát jelzik. Alkalmasint összefüggésben lehet ez a momentum az Óvár 1546-tól történő kialakításával, mely az 1515-ben befejezett gótikus plébániatemplom átalakítását jelentette. A fenti címert mindenképp 19