Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: II. rész / 2–10. o.

Az államépítészeti hivatalok törvényhatósági tervei nagy mennyiségben, rendezett állapotban találhatók a Székesfehérvári Államépítészeti Hivatal gyűjteményében. Nagyobb részük az utak építésére vonatkozik, melyre példa a Kápolnásnyék-Pázmánd-Verebi út 1936-1938-ban készült dokumentációja. Ez a következő részekből áll: a) tervrajzok (kisajátítási, ingatlan megosztási helyszínrajzok, hidak, átereszek tervei); b) a törvényhatóság és az államépítészeti hivatal helyszíni bejárása (jegyzőkönyv és ennek mellékletei: műszaki leírás, helyszínrajzok, műtárgy-tervek, tömegszámítás, előméret, költségvetés); c) az államépítészeti hivatal által készített vállalati iratok (ajánlati költségvetés, tájékoztató előméret és költségvetés, tömeg-számítás tömeg elosztás szállítási feltételek szerint és szerződések); d) kiviteli tervek; e) az alispán rendelete szerint készült felülvizsgálati jegyzőkönyvek és mellékleteik (építési napló, leszámolási tervek, munkaátadási jegyzőkönyvek, számlák stb.).

68 Az államépítészeti hivatal fontos szerepet kapott a vármegyei épületek tatarozásánál, bővítésénél és új létesítmények emelésénél. Községházak, iskolák, egészségügyi intézmények terveit, vállalati és felülvizsgálati iratait említhetjük e vonatkozásban, de e hivatal segítségét vették igénybe egyházi épületek (iskolák, templomok) kivitelezésénél is.

69 Az utakkal kapcsolatos építési iratok és tervek a vármegyei regisztratúrában is találhatók. 1943-1944-ből a Pest megyei alispán irataiban tanulmányozhatjuk a Sashalom-Rákospalota közt vezető út törvényhatósági dokumentumait. A tervrajzokat csak a helyszínrajzok képviselik, melyek az államépítészeti hivatalban készültek. A kapcsolódó iratok közt helyszíni bejárások jegyzőkönyvei, véghatározatok, kisajátítási összeírások fordulnak elő.

70 Az építkezésekre vonatkozó terviratok rendkívül változatosak. A háború idején folyó munkálatoknál igyekeztek mindent pontosan adminisztrálni a vállalati és felülvizsgálati iratok esetében egyaránt. A versenytárgyalási hirdetményt, a zártkörű versenytárgyalási ajánlatot a törvényhatósági bizottság dolgozta ki, az előméretet, költségvetést, tömegszámítást pedig az államépítészeti hivatal állította össze. Megtaláljuk az építőmesterek árajánlatait a csatolt igazolásokkal, valamint a bírálati jegyzőkönyvet és mellékleteit. Az építmény felülvizsgálatában az államépítészeti hivatal, a vármegye képviselői és az építőmesterek vettek részt. A készült jegyzőkönyv mellékleteit az építési naplók, méretkimutatások, leszámolási tervek, számlák képezik stb.

71 A vízügyek területén a megyei törvényhatóság műszaki partnerei a folyammérnöki, majd az 1880-as évektől a kultúrmérnöki hivatalok voltak. A kettő közül a helyi vízimunkálatokban illetékes kultúrmérnöki hivatalok kaptak fontosabb szerepet, melyek a vízjogi engedélyezés alkalmával a műszaki teendőket látták el. Az engedély megadása a megyékben az alispán feladata volt, magát az eljárást pedig a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 45689/1885. számú rendelete határolta körül. A szabályok értelmében az engedélyezéssel kapcsolatos dokumentumok és az ún. vízikönyvek a vármegyék levéltáraiba kerültek, míg egy példányt a tulajdonos (építtető) kapott meg. 1948-ban, amikor a vízügy átszervezésével az engedélyezési jogkört is a műszaki szervek - a vízgazdálkodási körzetek, 1951-től a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok, 1953-tól vízügyi igazgatóságok - vették át, a még használatban lévő vízikönyvek ezek irattáraiba kerültek, így a vármegyei anyag töredékes. 8