Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: II. rész / 2–10. o.

ból végigkísérhető a Fővárosi Közmunkák Tanácsának városrendező tevékenysége. Az épülettervek között megtalálható a Döbrentei téri FKT székház, a Margitszigeti Nagyszálló, az Ipari Minisztérium, a Palatínus strandfürdő dokumentációja, és nagyszámú pályázati terv maradt fenn az 1945 utáni időszakból. A tanácsi/polgármesteri tervekhez képest a rajzos anyag mellett több a tervirat (pl. műleírás, statikai számítások, légköbméter számítások, talajmechanikai szakvélemény stb.), kivitelezésre vonatkozó dokumentumokat azonban itt sem találunk. A fővárosi középületek, államosított ingatlanok, városi bérházak, üzemek stb. terveit az ún. közületi tervtárban őrzik, melynek kialakítására a többi városhoz hasonlóan - 1950-től került sor. Itt őrzik az illető épületek jóváhagyott terveit, a mérnöki hivatal vagy magánmérnökök által készített eredeti rajzokat, kiviteli és leszámolási rajzokat stb. Mennyiségük kb. 54-55 000 dbra tehető. Általában 1870 után keletkeztek, de előfordulnak eredeti rajzok a korábbiakból is. Jelenleg e tervtár Budapest városépítésének legjobb forrásanyaga. A megyei törvényhatóságok tervei A törvényhatóságok közül a vármegyék levéltáraiban van a legkevesebb műszaki dokumentum az 1871-1950 közötti időszakból. Avonatkozó levéltári jogszabályok értelmében 1950 után a területi szakigazgatási szervek iratai is a megyei levéltárakba kerültek, ezért helyenként problematikus megállapítani, hogy a tervtárakba sorolt tervrajzok eredetileg hová tartoztak. Nagy mennyiségű rajz és tervirat található azonban az eredeti regisztratúrákban, és szemben a városokkal, itt általában nem történt meg a „tervtárak" kialakítása érdekében a különféle típusú dokumentumok szétválasztása. A vármegyei szervezetben a műszaki ügyek az alispán felügyelete alá tartoztak, akinek hivatala 1871-1950 közt azok széles skálájával foglalkozott. Csak felsorolásszerűen a következő témákat említhetjük: a) megyei épületek vonatkozásában: vállalatba-adás; felülvizsgálat, elszámolás; javítás, karbantartás; vízvezeték, fűtés, világítási ügyek; b) községi ügyekben: területrendezés, tagosítás; temetők, vásárhelyek, kőbányák; ingatlanügyek, községház, iskolák, templomok, községi épületek; c) vízügyekben: árvízvédelmi teendők (gátak bővítése, véderő kirendelése); malomügyek, vízduzzasztók, révek; öntözési és lecsapolási ügyek; vízitársulatok felügyelete; vízjogi engedélyezés; d) út- és vasútügyekben: kisajátítások; törvényhatósági utak felügyelete; kivitelezés (vállalatba adás, leszámolás); utak törzskönyvezése; karbantartása, javítás; e) erdészeti ügyekben: az erdőtörvény végrehajtásának ellenőrzése; f) közmunka ügyek és szabályrendeletek alkalmazása 61 A vármegyei törvényhatóság műszaki ügyekben végzett tevékenységét a polgári korszakban törvények, rendeletek határolták körül. Ezek rendkívül részletesek, aprólékosak, mivel e területeken, mint láttuk, egy sor feladatot az állami szakhivatalok láttak el, és így fontosnak tartották a hatáskörök, a kompetencia pontos rögzítését. A következő törvények kiadására került sor: a) községi ügyekben: 1886. évi 22. te. b) vízügyekben: 1885. évi 23. te. c) útügyekben: 1890. évi 1. te. d) erdészeti ügyekben: 1879. évi 31. te. 6