Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: II. rész / 2–10. o.

DÓKA KLÁRA Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban (1870-1949) II. rész BUDAPEST FŐVÁROS TERVTÁRAI* Budapest főváros a műszaki igazgatás szempontjából különleges helyet foglalt el a törvényhatósági városok között. Ismeretes, hogy az 1872-ben meghozott fővárosi törvény, mely Pest, Buda, Óbuda egyesítéséről rendelkezett, bizottságot küldött ki a szervezési szabályrendelet kidolgozására. A cél az volt, hogy az önálló városok összeolvadása zökkenőmentesen menjen végbe, és a létrejövő irányító szervezet megfeleljen a világvárossá növekedő Budapest kívánalmainak. A műszaki ügyeket koordináló mérnöki hivatal létesítésével az 1873. október 25-iki közgyűlésen elfogadott szabályrendelet 111-115. §-a foglalkozott. Ahivatal 1873-ban három szakosztályból állt, a következő feladatokkal: a) földmérési (a főváros általános szabályozási terve, lejtmérések, háromszögelések, erdészeti, bányamérnöki feladatok, térképek, telekkönyvek vezetése, szabályozási, kisajátítási tervek) b) közlekedési és szépítési (út- és hídépítés, rakpartok, védgátak fenntartása, csatornák, vasútépítés, parkok) c) építészeti és építésrendőri (városi épületek felügyelete, újak tervezése, szakvélemény magánépítkezőkről, építési statisztika).

42 Élén a főmérnök állt, a szakosztályokat egy-egy mérnök irányította. A létszám kezdetben 33 fő volt. 1886-ban a vízjogi törvény bevezetése miatt létrehozták a (IV.) csatornázási és vízépítési szakosztályt, majd 1889-ben a hivatal - 68 mérnökkel - már öt szakosztályból állt. Az ötödiket vízvezetéki ügyek ellátására létesítették, élén a vízmű-igazgatóval. 1895-ig 82-re, 1907-ig 105-re emelkedett az alkalmazottak száma, akik közé a kerületi mérnökök is tartoztak. A szervezet a tanácsnak volt alárendelve, vezetőjét 1886-tól középítészeti, majd középítési igazgatónak nevezték. Szemben a többi törvényhatósági várossal, a Fővárosi Mérnöki Hivatal 1911ben befejezte működését, személyzete beolvadt a városi tanács műszaki ügyeket ellátó osztályába.

43 Á főváros megalakulásakor az építési engedélyek megadása a tanácsi ügyosztályok hatáskörébe tartozott. Kezdetben két műszaki osztály volt, az egyik a középítési, a másik a magánépítési ügyeket intézte. Mindkettő munkáját segítette a középítészeti bizottmány, mely biztosította a döntések testületi jellegét. 1900-tól a városi villamosvasút kiépülésével megszervezték a közlekedési ügyosztályt is. Lényeges változás a Mérnöki Hivatal megszűnése után, 1912-ben következett be, amikor a műszaki ügyeket már öt ügyosztály irányította: az út- és *A városi tervtárakat bemutató I. rész az 1997. évi 3. számban olvasható. (A szerk.) 2