Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - KILÁTÓ - Haraszti Viktor: A Maribori Nemzetközi Levéltártudományi Intézet XII. konferenciája és tapasztalatai / 43–48. o.

szerzőik közt szerepel Turbuly Eva, Feiszt György, Koroknai Ákos és Ress Imre, aki a kezdetektől az idei évig vett részt az intézet munkájában. A Nemzetközi Levéltártudományi Intézet idei, április 2-6. között tartott XII. konferenciájának a hagyományok szerint kettős témája volt: egyrészt a technikai kérdések és az egészségügyi problémakör a levéltári törvényhozásban, másrészt a levéltári épületek védelme a külső klimatikus hatások ellen. Ez utóbbi témával érdekessége és fontossága ellenére kevesebb előadó foglalkozott. Grazia Tató, a Trieszti Városi Levéltárból tájékoztatott arról, hogy Olaszországban jelenleg folyik a levéltárépületek kötelező építészeti technikai minimumértékeinek kidolgozása, különös tekintettel a hőmérsékleti, légnedvességi és biztonsági feltételekre, majd ismertetést adott több olasz levéltárépületről. Benjámin Haspel Izraelből az adaptált levéltári épületek klimatikus viszonyainak alapkövetelményeit vizsgálta, megállapítva, hogy egy átalakítás előtti előzetes klímakontroll többszörösen megtérülhet. (Különösen az izraeli klimatikus viszonyokat figyelembe véve.) Iván Jecelj, a maribori egyetem mérnök-professzora magas szakmai színvonalú vetített képes előadást tartott a levéltári épületek alapozásánál használható szigetelésekről, bemutatva azok hibás alkalmazását is. Az előadók többsége a technikai és egészségügyi kérdések levéltárjogi szabályozását vizsgálta. Mivel az elhangzott tíz előadás szövege az „ATLANTI"ban olvasható, csak néhányat emelek ki közülük. A levéltári szakirodalomban világszerte nagy teret szentelnek az egészségügyi kérdések, a levéltári munkatársakat érő különféle hatások elemzésének, a levéltári anyagban található penészgombák okozta káros hatásoktól a számítógépes munkahelyek, irodák egészségkárosító hatásáig. Ez utóbbi témakörből kiemelkedett Karl-Ernst Lupprian előadása (Bajor Tartományi Levéltár), aki a képernyő előtti munka („Bildschirmarbeit") európai uniós szabályozásának németországi hatásairól szólt. Az EU jogi norma rendelkezik a képernyő előtt dolgozók egészség- és biztonságvédelméről, bevezetése Németországban 1997. január elsejétől történt meg. Az ellene vétő vállalkozások, intézmények 10 000 márkáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatok. Ajogi norma kötelezi a munkaadókat ergonómiailag megfelelően kialakított munkahelyek létrehozására, szabályozza a monitorok technikai és elhelyezési minimumkövetelményeit, a használható billentyűzet ergonómiai minimumait, ugyanígy a munkaasztalra, ül. a székre vonatkozóan, rendelkezik a megfelelő világításról, a megengedhető lárma-, ill. zajviszonyokról, a munkaszoba klimatikus értékeiről, valamint a munkavégzéshez szükséges megfelelő hely biztosításáról. Közép-európai viszonylatból, főként a levéltári területről szemlélve az előadásban részletezett követelmények ma még utópisztikusnak tűnnek, de remélhetően az Európai Unióba történő belépésünk idejére többek közt ilyen normák is alkalmazhatóak lesznek. A tanácskozás különböző megközelítésből ugyan, de két éven át foglalkozott a levéltári anyaggal kapcsolatba kerülők egészségére ártalmas káros hatásokkal. A különböző országok eltérő gyakorlatában azonosságként szerepel, hogy a levéltári egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedések nem az adott ország levéltári törvényébe, hanem az egészségügyi, ill. munkavédelmi jogi szabályozás keretébe lettek beágyazva. A levéltári törvények elsősorban a levéltárakat mint intézményeket szabályozzák, valamint a levéltári anyag kezelésének rendjét, s kevésbé vagy egyáltalán nem foglalkoznak személyi, így egészségvédelmi kérdésekkel. Ezért az egészségvédelem érdekében hozott intézkedéseket az egészségvédelmi, munkavédelmi törvényekből, jogszabályokból kell eredeztetni. Az utóbbi években a hazai levéltárak jelentős hányadánál végeztek mikro44