Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: I. rész / 3–13. o.

tük - e hivatalok feladata volt, a tervek jelentős része a munkák vállalatba adására és a leszámolásra vonatkozik. Ezekhez a dokumentumokhoz gyakran besorolták az eredeti terveket, az előzményekkel kapcsolatos levélváltásokat, nemcsak a mérnöki hivatal, hanem a tanács/polgármester provenienciájából is. Magát az engedélyezett példányt viszont - mint késól>b látni fogjuk - mint építtető', maga a városi tanács is megőrizte. A középületek vonatkozásában 1930-tól emiatt nem volt a polgármesteri dokumentumok összetételében annyi változás, mint a magánépületeknél, legfeljebb azok mennyisége növekedett meg. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1903. évi építkezésénél a mérnöki hivatalban a következő egységeket találjuk: a) a hivatal által 1887-ben készített helyszínrajz; b) ugyanitt készült átalakítási tervek, tervvázlatok; c) pince-, földszint-, emeletalaprajzok, másolatban; d) engedélyezési tervek, a városi tanács pecsétjével ellátva (iratok nélkül); e) pallértervek (az eredeti tervek 1: 20 méretarányúra nagyítva); f) leszámolási tervek az egyes munkákról (asztalos, ács, bádogos stb.)

16 A királyi törvényszék épülete nem a város, hanem az állam tulajdona volt. Az építkezés megkezdéséhez ilyen esetekben is és az épület használatbavételéhez az engedélyt a városi tanács adta meg, az építkezés lebonyolítása, a munka ellenőrzése az államépítészeti hivatal feladata volt. Az eredeti használatbavétel 1882-ben történt, 1904-ben bővítették a tárgyalótereket, majd a második világháború kitörésekor a pincében óvóhelyet is létesítettek, amit már a mérnöki hivatal kivitelezett. A hivatal ekkor a műszaki adatok ellenőrzésére és véleményezésére 1882-től kezdődően megkapta a terveket, melyek a következőképpen oszlottak meg: 1882-ből: a) az építésvezető által készített, az építőmesterekkel aláíratott, és a városi tanács engedélyező bélyegzőjével elátott rajzok (pince, földszint, első, második emelet alaprajzai, metszetek, homlokzatrajzok); b) kiviteli tervek vászonpauszon és fénymásolatban (a méretek feljegyzésével); c) iratok a városi tanács provenienciájából (kérelem a tanácshoz, az építési bizottság jegyzőkönyve a használatbavételről stb.). 2904-ből: megtalálható egy teljes sorozat a tervrajzokból, melyeket az államépítészeti hivatal megbízásából Wagner Gyula műépítész készített, majd a városi tanács középítészeti bizottsága hagyott jóvá. 1940-boi a tervtár a mérnöki hivatalban készült légó-terveket őrzi igen rossz másolatban.

17 A Kultúrpalota, a későbbi Móra Ferenc Múzeum építéséről (1892-től) csak a vállalkozóval kötött szerződés iratai vannak meg a tervtárban,

18 míg a Zenepalota

19 dokumentációjában igen gazdag a három sorozatban elhelyezett tervanyag (kiviteli tervek), sőt itt találhatók a városi tanács levéltárából az engedélyezéssel kapcsolatos levélváltások, és töredékesen az építkezés felülvizsgálati iratai is. A mérnöki hivatal tervtárában fontosak az útépítések dokumentumai, melyek között a mérnöki hivatal, az államépítészeti hivatal, a tanács által szignált helyszínrajzok, hossz- és keresztszelvények, hidak, átereszek tervei, valamint építési naplók, a vállalatba adás és leszámolás dokumentumait egyaránt őrzik.

20 A mérnöki hivatal - mint jeleztük - a kül- és belterületi törvényhatósági utakon, a város határain belül volt illetékes. A Szegedi Mérnöki Hivatal tervtárában egy sor érdekes térképet is találhatunk. Ezek egy része, ahogy már utaltunk rá, a Szegedi Királyi Biztosságon 8