Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: I. rész / 3–13. o.

DÓKA KLÁRA Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban (1870-1949)

1 I. rész VÁROSI TERVTÁRAK* Mint ismeretes, 1867 után a közigazgatási változások érintették a vármegyék, városok, községek szervezetét is. Az 1870. évi 42. te. „A köztörvényhatóságok rendezéséről" jelentette az első lépést a viszonyok újraszabályozásában, majd ezt követte az 1871. évi 18. te. a községek rendezéséről, az 1872. évi 36. te. Budapest fővárosról, végül a sort az 1876. évi 6. tc-kel zárhatjuk le, mely a törvényhatóságok belső szervezetéről hozott intézkedéseket. A műszaki adminisztrációról e kerettörvényekben viszonylag kevés szó esik. A vármegyékben az ügyek intézését 1877-ig a mérnöki hivatalokra bízták, majd ezek - befejezve működésüket - átadták helyüket az államépítészeti, folyammérnöki, kultúrmérnöki, erdészeti szakhivataloknak. Mivel tevékenységük a megyék illetékességi területén folyt, szükség volt a megfelelő együttműködésre, aminek az engedélyezés, a végrehajtás és a finanszírozás területén különféle formái alakultak ki. Ennek egyik jele volt az is, hogy műszaki dokumentumaik egy-egy példányát - illetékességből, tájékoztatásul - a vármegyék „tervtáraf'-ba átküldték. A törvényhatósági tervtárak közt lényegesen nagyobbak és fontosabbak a városiak, melyek az itt működő mérnöki hivatalok, illetőleg a városi tanács (1930-tól polgármesteri hivatal) levéltárába tartoznak. A19. század második felében meginduló nagyarányú városépítés, a szükséges városrendezés indokolttá tette a nagyobb létszámú, képzett műszaki személyzet foglalkoztatását, akiknek tevékenységét az építésügy területén illetékes minisztérium sem szakmai, sem financiális szempontból nem tudta és nem is kívánta összefogni. A városok e téren nagy önállósággal rendelkeztek és törekedtek arra, hogy a műszaki szempontok figyelembevétele mellett érvényesüljenek a lakosság egyre szélesebb érdekei. Ezért a törvényhatósági jogú városokban párhuzamosan működött a mérnöki hivatal és az engedélyezési jogosítvánnyal rendelkező tanács (polgármesteri hivatal) műszaki osztálya. Különleges helyet foglalt el a tövényhatóságok sorában Budapest főváros, nemcsak az építkezések és más műszaki munkák nagyságrendje miatt, hanem a szervezeti felépítés szempontjából is. * A fővárosi és a megyei törvényhatóságok tervtárait bemutató II. részt következő' számunkban közöljük. (A szerk.) 3