Levéltári Szemle, 47. (1997)
Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - HÍREK - Szűcs István: Adatszolgáltatás korszerűen / 67–68. o.
legyen az adatszolgáltató szoftver, s amennyire lehetséges, hasonlítson az adatlapokon már megszokott formára - ez is a Windows-os felületet indokolta. Ugyanakkor mentesítse a levéltárosokat az adatsorok összesítésétől, és végezze el a logikailag összefüggő adatok számszaki vizsgálatát. Az egységes értelmezés végett szükségessé vált a mezőszintű HELP-rendszer beépítése a programba, ami azt jelenti, hogy ha az űrlapokat kitöltő személy az adatok felvitelénél bárhol útmutatásra szorulna, a megfelelő gomb leütése után szakszerű magyarázatot találhat kérdésére. A nyomtatási lehetőséget is biztosítani kellett, hiszen a levéltárak fenntartóiknak is szolgáltatnak adatokat. A könnyen kezelhetőség megkívánta azt is, hogy az adatlemezt automatikusan, minden különösebb számítógépes ismeret nélkül készítse el a program. Január elején kezdődhetett a programozás, tehát alig több, mint egy hónap állt rendelkezésre a Molstat program megírására. Ez a munka egy negyedik generációs, Power Builder nevű fejlesztőeszközzel történt, mely a ma már szabványnak számító SQL nyelvet támogatja. A Molstat dBse (.dbf) alapú adatbáziskörnyzetet használ, amely kis adattömeg esetén megfelelő hatékonyságot nyújt, ugyanakkor nem erőforrás-igényes, és nem igényel külön adatbáziskezelő rendszert, ezáltal csökken a helyigénye. A rövid határidő ellenére gondolni kellett arra is, hogy a levéltárak időben értesüljenek az új rendszerre történő áttérésről, s arra is, hogy az értesítéssel egy időben megkapják a némileg módosított - egyszerűsített - új űrlapokat, hogy a program kézhezvételéig legyen idejük az adatok kigyűjtésére. Természetesen a jövőben az eddiginél a levéltáraknak több idő áll majd rendelkezésre erre a munkára, hiszen a gépi adatfeldolgozás összehasonlíthatatlanul kevesebb időt igényel. Február 17-én és 19-én oktatáson ismerhették meg az átadott program használatát, amire azért volt szükség, mert bármennyire is törekedett a munkacsoport arra, hogy bárki által könnyen kezelhető program készüljön, lépésről lépésre be kellett mutatni a rendszer működését, illetve lehetőséget kellett teremteni a leendő felhasználóknak kérdéseik feltevésére s a program kipróbálására. Ezen az oktatáson a szotfver mellé kézikönyvet is kaptak a levéltárak, mely ismerteti a program kezelését. Ezt a kézikönyvet floppy-lemezen kapták meg a felhasználók, így tetszőleges példányt tudnak belőle kinyomtatni. A munka persze nem ért véget azzal, hogy a levéltárak megkapták a programot, hiszen még hátra volt az összesítő szoftver megírása. Ez is a már említett Power Builder fejlesztőeszközzel készült. A központi (összesítő) rendszer Sybase típusú adatbáziskezelő rendszert használ, mely megfelelő struktúrával, háttérrel és adatbiztonsággal rendelkezik ahhoz, hogy egy országos rendszer által támasztott követelményeknek maradéktalanul eleget tegyen. A rendszer elkészült, s örömmel nyugtázhatjuk, hogy amiben a fejlesztés során csak kevesen bíztak, száz százalékos eredményt hozott már az első, bevezető évben, ami azt jelenti, hogy mind a 41 adatszolgáltató levéltár elkészítette éves jelentését, amit a rendszer összesített, s összeállította a megfelelő táblázatokat. Az elkövetkező évben pedig akár megduplázódhat az adatszolgáltatást nyújtó levéltárak köre, hiszen a program úgy készült, hogy az a közlevéltárak mellett a nyilvános magánlevéltárak adatainak fogadására is alkalmas. Köszönet illet ezért az eredményért a fejlesztőktől a felhasználókig minden közreműködőt, különösen azokat a kis szaklevéltárakat, amelyek példamutató partnerségről tettek tanúbizonyságot azzal, hogy elsőként (és hibátlanul) küldték meg adatszolgáltató lemezüket, pedig némelyikük még saját számítógéppel sem rendelkezik. Azon levéltáraknak pedig előre is köszönettel tartozunk, akik vállalták a program további tesztelését, ezzel is hozzájárulva, hogy a következő adatszolgáltatás még zökkenőmentesebben sikerüljön. Szűcs István 68
