Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - MÉRLEG - Márfi Attila: "Egy nép kiáltott. Aztán csend lett". Székesfehérvár, 1996 / 60–62. o.

szerző ezeket a törekvéseket dolgozta fel többek között. A Székesfehérvári Nemzeti Bizottság, a munkástanácsok és a politikai pártok megszervezésének ismertetésén túl képet kaphatunk Fejér megye igazgatási egységei forradalmi szervezeteinek megalakulásáról és működéséről is. A székesfehérvári forradalom fegyveres harcait, a szovjet intervenciót, majd az azt követő megtorlásokat, bűnvádi eljárosokat eddig még közzé nem tett elsődleges források felhasználásával ismerteti meg velünk a szerző. Csurgai tanulmánya után Komlósi József sajtóválogatása következik a kötetben, mely a Fejér Megyei Hírlapban 1956 decemberétől 1958 márciusáig megjelent újságcikkeket közli a kádári diktatúra megtorló intézkedéseiről. Bár ez a fejezet jól kiegészíti a Csurgai tanulmányának utolsó szakaszában közölteket, meglátásom szerint az ezt követő Farkas Gábor „A forradalom a községekben" c. publikációja után szerencsésebb lett volna közölni. Farkas Gábor ugyanis a Fejér megye területén végbement jelentősebb forradalmi megmozdulásokat taglalja. Komlósi a megye területén lezajlott megtorlásokat teszi közzé, azaz csak a megtorló intézkedésekkel kapcsolatos cikkeket publikálja, míg Farkas Gábor újfent a forradalmi eseményeket ismerteti. A nagyon színvonalas és adataiban gazdag tanulmánykötetet jól kiegészíti a szerkesztő által összeállított „A forradalom székesfehérvári eseményeinek kronológiája", a felhasznált irodalom jegyzéke, valamint a terjedelmes névmutató is. Itt említeném meg, forrásértéke, dokumentatív közvetítő szerepe miatt az ún. Függelék c. fejezetet, mely ismerteti a forradalom mártírjainak s a később kivégzetteknek névsorát, a megtorlás bűnvádi eljárásait, a forradalmi szervezetek felhívásait, plakátjait, röplapjait, jegyzőkönyvrészleteket és határozatokat. Az itt publikussá tett dokumentumok tovább gazdagítják a kötet értékét, mint ahogy a zömében először közölt, s megrázó erejű korabeli fényképek is értékes részét képezik a kötetnek. Összességében elmodható, hogy a kötet jól áttekinthető szerkezeti egységekre oszlik, olvasmányosságát tekintve világos mondatszerkesztésű, kitűnő és használható jegyzetapparátussal ellátva. Adatgazdagságát, forráselemzését és közlési módját tekintve pedig példaértékűnek tartom a hasonló irányú történeti kutatásokat végzők számára. Meggyőződésem, hogy az itt vázlatosan ismertetett tanulmánykötet hasznos olvasmány lesz nemcsak a lokálpatrióták, hanem az 56-os kutatásokkal foglalkozó történészek és minden érdeklődő számára is. Márfi Attila Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára új épületbe költözött. Az épületben több intézmény is működik (körzeti könyvtár, kisebbségi önkormányzat stb.), a levéltári szárny felavatására 1997. április 25-én ünnepélyes keretek között került sor. A megnyitón az MKM Levéltári Osztályának nevében Molnár József mondott beszédet, Bencsik János polgármester pedig megnyitotta a levéltár anyagából ez alkalomra összeállított várostörténeti kiállítást. A levéltár új címe: 2800 Tatabánya, Szent István út. 21. Telefon/fax: (34) 324-310. 62