Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A Revista Arhivelor 1993–1994-es évfolyamai / 48–53. o.

Sziget-hegységben bevezetett román közigazgatás szerkezetét (1/1994). Natália Pampa és Rodica Mu§atescu közli Hohenzollern Ferdinánd trónörökös (a későbbi király 1914-1927) és Mária angol hercegnő házasságlevelét, amelyet a dinasztia ősi fészkében, Siegmaringenben állítottak ki (1/1994). Párvan Dobrin dokumentumok sorozatát hozta nyilvánosságra, amelyek több ponton világítják meg a vasgárdisták által 1940. november 26. és 27-én a jilavai fegyházban elkövetett tömeggyilkosságok körülményeit (3/1994). Mint ismeretes, ez alkalommal a vasgárdisták 65 neves közéleti személyiség életét oltották ki, akik között szerepelt Nicolae Iorga, a kiváló történész is. Ugyanezen közlemény fényt derít az 1938. november 29/30. éjszakáján történt, szintén ítélet nélküli kivégzésekre. Ez alkalommal a rendőri erők II. Károly király rendeletére végeztek a Vasgárda 14 prominens vezetőjével, elsősorban a „kapitányi" címét viselő Corneliu Zelea Codreanuval. Néhány esetben a dokumentumok mondanivalója Románia határain kívül eső eseményekhez kapcsolódik. Ilyen például Tudor Mateescu gyűjteménye „Román dokumetumok a nisi (1841) oszmánellenes felkelésről" (3/1993). Vasile Matei iratkiadása lengyel levéltárakból tallózik, és az ottani külügyi szervek álláspontját érzékelteti Nicolae Tltulescu egyes nemzetközi kérdéseket illető megnyilvánulásaival kapcsolatban (1/1993). A dokumentumok megismerését szolgálja Anca Anda Mihalcea sorozata, aki évente nyújt összefoglaló képet a román Állami Levéltár központi raktárába beszállított fontosabb iratanyagról (1/1993, 2/1994). Szinte valamennyi számban találunk ismertetéseket egyes levéltári fondokról, melyek jóformán kivétel nélkül a bukaresti levéltár anyagáról készültek. S. C. Podareanu ismertette Vasile Stoica volt diplomata (1/1993), továbbá Pan Halippa egykori besszarábiai vezető személyiség, később több bukaresti kormány minisztere (2/1993), I. G. Dúca liberális párti politikus, majd miniszterelnök (3/1993), valamint Alexandru Averescu marsall és kétszeri miniszterelnök (4/1993) irathagyatékát. A következő évben az említett szerző ismertette Constantin Diamandi diplomata levéltári kezelésbe került dokumentumait (1/1994) és Nicolae Titulescu hagyatékának Bukarestben található részét (1/1994). Külön cikket szentelt Aurél Sacerdo^eanu történészi és levéltárosi munkásságát tárgyaló dokumentumoknak (2/1994). Figyelemre méltó a Karadja család levéltári töredékének leírása. A levéltár igen változatos tárgyköröket érintő iratanyagot tartalmaz. Mint ismeretes, a konstantinápolyi eredetű fanarióta család egyes tagjai 1821 előtt több alkalommal a Kárpátokon túli román országok fejedelmi trónját foglalták el, más tagjai viszont a Porta diplomáciájában tevékenykedtek. Az iratanyagban 30 erdélyi vonatkozású dokumentum található (2/1994). Szokásszerűen több számba felvették a „határokon túli kutatás" című rovatot, ezek keretében olvasható Costin Feneqan beszámolója az ausztriai levéltárakban végzett munkájáról (2/1993). Glück Jenő összefoglalót közöl esztergomi kutatóútjáról, amelynek eredményeképpen a prímási levéltárban és könyvtárban, valamint a vízügyi múzeum térképgyűjteményében talált eddig ismeretlen fondokat (1/1994). Ugyanő terjedelmesebb ismertetést publikál egyes izraeli levéltáraknak a romániai történészek érdeklődésére számot tartó anyagáról (3/1993). Kutatásai folyamán egyaránt érdeklődött a Jeruzsálem mindkét felén található zsidó, keresztény és mohamedán levéltárak és könyvtárak anyaga iránt. A segédtudományokkal foglalkozó rovatban Maria Dogaru szerepel egy vexillológiai tanulmánnyal, amely a legrégibb havasalföldi és moldvai modern kori adatokat ismerteti (3/1993). Egy másik cikkben kifejti gondolatait a megyék és városok újraformálódó címereivel kapcsolatban, hiszen a városi 51